Ugrás a fő tartalomra

MIért szeretem az Openboxot?

Először is kezdjük azzal, hogy mi az az Openbox?
Nos az Openbox az egy ablakkezelő illetve inkább csak ablakozó Linuxra. Mint a többi *box is(blackbox, fluxbox) ez is nagyon kis erőforrás igényű, és igen közkedvelt a minimalista környezetet kedvelők körében. Azt is érdemes róla tudni, hogy a Gnome-mal, és a KDE-vel valamint az Xfce-vel ellentétben az Openbox nem egy teljes asztali környezet, hanem csupán az asztali elemek és az ablakok menedzselésére használatos.
Tehát ha valaki Openboxot használ, nyugodtan használhatja az egyéb asztali környezetekben már megszokott alkalmazásokat.
Nagyon nagy előnye, hogy bármilyen alkalmazást ami csak van Linuxra be tudunk ízzítani rajta. Sőt, kevert környezetet is kialakíthatunk: Gnome-Openbox, vagy KDE-Openbox-ot. Fájlkezelőnek tehát alkalmazhatunk Nautilust, Thunart(XFCE4 fájlkezelője) Dolphint, vagy akármit. Én leginkább a Pcmanfm-re esküszöm, mert nagyon keveset eszik, egyszerű, és még szkriptelhető is, akárcsak a Nautilus.

Miért is szeretem? Hát azért, mert nagyon kicsi az erőforrásigénye, könnyen testre szabható, és ha elég leleményes az ember, akkor akár fel lehet vértezni tiling-ablakkezelőkre jellemző funkciókkal is. mire gondolok?


  1. Ablakok elhelyezése billentyűkombinációkkal (képernyő jobb, bal oldalába, de akár a négy sarkába is).
  2. Billentyűkombinációk használata alkalmazásindításokra, valamint rendszerparancsokra is akár.
  3. Több munkaasztal kezelése (bár ez nem egyedi dolog a Linuxvilágban, hiszen a legtöbb ablakkezelő tudja ezt).
  4. Asztal terület méretének testre szabhatósága. (ez nagyon hasznos tud lenni, hiszen jobbklikkes menü van, így ha kifeszítek egy ablakot teljes képernyőre, akkor is marad 2 pixel helyem mellette, hogy egérrel előcsaljam az Openbox menüt)
  5. Teljesen testre szabható, valamint "pipemenu"-kkel kiegészíthető menü (azaz van egy csomó kis hasznos szkript, amit be lehet rántani a menübe, gondolok itt időjárás előrejelzésre, rendszer információk megjelenítésére, előzmények listázására, e-mail lekérdezésre, és még sok egyéb hasznosságra)
  6. Könnyen témázható, hiszen az Openbox themerc egyetlen szöveges fájl, plusz az ablakkezelő gombokat kell megrajzolni és kész.
  7. Három-négy szöveges fájl szerkesztésével, az egész kezelőfelületet, az automatikusan indítható alkalmazásokat, valamint a billentyűkombinációkat vezérelheti az ember egy egyszerű szövegszerkesztőben (én a Geany-t szeretem)
Ha valamit kihagytam volna, majd még leírom.
Bővebb információk az Openboxszal kapcsolatban angolul:


A következő pár cikkben mélyebben is beletúrok majd az Openbox konfigurálásába, illetve közzéteszem az általam használt konfigurációs fájlokat.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

openSUSE 42.2

Folytatódik openSUSE használatom története..

Ami azóta történt:

Már nem csak virtuálisan használom, hanem élesben
Már nem a 42.1-et, hanem a 42.2-t.

Eredetileg Xfce-vel telepítettem fel, de "ránéztem" a KDE 5.9.3-ra (remélem helyesen írtam a verziószámot). Eddig minden rendben. Boot idő kiváló, apró szokásos openSUSE-s óvintézkedések listája telepítés után:

1. Azonnal felvenni a packman repót
2. Telepíteni a kodekeket
3. KDE esetén belőni, hogy a VLC backendet használja
4. A network settingsben beállítani, hogy ne a Wicked, hanem a Network manager kezelje a hálózatot. (a boot idő igy SSD-vel lerövidül kb 9-10 másodpercre, az előzőleg 40(!!!) másodpercről). Mert az van, hogy bootkor a wicked vacakol a nettel, és ez sokáig tart neki.

Továbbra is negatívum/vagy nem tudom hova tegyem:

Yast....... Váááá annyira jó, hogy van egy GUI tool, amin lehet csesztetni a dolgokat, de néha annyira nehézkes.. És szénné pörgeti a procit egy laza szoftvermenedszer indítás is. Mondjuk ez az egés…

openSUSE Leap 42.1 What a bummer...

openSUSE újra és újra visszatér a gépre..

Nemrégiben lehetőségem volt gépet bővíteni, ezért gondoltam a megnövekedett háttértárnak hála, no meg, mivel először van SSD-m, kipróbálom megint az openSUSE-t. Az SSD-re való telepítésről eddig bibliányi anyagot olvastam. Majd azt a végkövetkeztetést vontam le, hogy:
- btrfs-ben alapból van autotrim - azért nem árt a /var, valamint a /tmp mappákat külön kezelni (mivel van HDD, ezért arra áttenni) Így is tettem. Bár így utólag elgondolkodva, lehet, hogy paranoid vagyok. A fórumon (hup) sokan azt írták, hogy felesleges para ez az SSD partícionálgatás, mert mire az írási lehetőségeinek végére ér, addigra úgyis vesz az ember nagyobbat. Mindegy, én azért még a / partíciójának becsekkoltam telepítés közben a noatime opciót is. Mert hogy ezt szépen lehet grafikus felületen ma már.
Na de a lényeget: Az openSUSE-nak legutóbb a 13.2  kiadását használtam hosszabb távon. Azóta egyszer próbáltam a Leap-et, de akkor még nem nyerte el a tetszésemet az új K…

openSUSE 42.1 A kaland folytatódik..

Kisebb balfékségem története:

Ma belefutottam egy érdekes hibába, bár valószínűleg én magam okoztam. Tegnap, mielőtt kikapcsoltam volna a gépet kipróbáltam/ki szerettem volna próbálni, milyen a Gnome az openSUSE Leap-en,  most hogy már SSD-ről fut a cucc, de el sem indult, de mivel már este volt, nem volt vele kedvem sokat xarakodni, szóval gondoltam jól van, akkor gyalu minden ami csak Gnome, gdme le, lightdm vissza.. Szóval vissza a jó öreg stabil Xfce-hez. No nem mintha a Gnome nem lenne az, csak mivel már megpiszkáltam a rendszert(volt csomag, aminél terjesztőt váltottam((vendor change))), így nem volt kedvem kibogozni a függőségi hibákat, csak. A lényeg, hogy valószínűleg szétcseszte azaz átállítgatta a pulseaudio configot a nagy Gnome uninstall, ezért Firefoxban a videók, Deadbeefben meg a zenéim mentek dupla sebességgel, hang nélkül(Deadbeefben dupla sebességgel ment a progressbar). Beírva a "double speed audio and video playback linux" kifejezést a gugliba, ezt dobt…