Ugrás a fő tartalomra

Napi szösszenet

Úgy gondoltam, ha már meg szeretném ismertetni az olvasókat az Enlightenment asztali környezettel, nem is választhatnék jobbat a Bodhi Linuxnál a létező Enlightenmentet preferáló terjesztések közül. Erre a döntésre az alábbi események hatására jutottam:

1) a laptopomon most dual-boot leledzik, az első partíciómon egy openSUSE KDE, a másodikon egy Ubuntu 12.10, de mindkettő esetben elhasalt az Enlightenment, amikor be szerettem volna jelentkezni a felületre. Azaz sem a KDM sem a LightDM nem igazán barátja az E17-nek, valami olyan ok folytán, amit most nincs időm kideríteni.

2) sajnos az elmúlt alig több, mint egy hónap alatt arra a konklúzióra jutottam, hogy mégsem nekem való az openSUSE, mert annyira megszoktam már a Debian alapú disztribúciók csomagkezelését, jellegzetességeit, hogy egyszerűen nincs türelmem egy újabb több éves szívás sorozathoz. Másrészt, akár tetszik, akár nem, az Ubuntu révén, a .deb disztrókra mostanában hamarabb elérhető sokkal több dolog, mint a többiekre (kivéve az Arch-ot, de az meg megint egy újabb több éves szívás sorozat lenne). Magam sem igazán kedvelem az Ubuntu gyors fejlesztése miatti stabilitási gondokat, ám Ubuntu alapokon is lehet jó rendszert készíteni, példa erre a Linuxmint kiadásai, a Bodhi, és még sorolhatnám. Nem kívánom lehúzni az openSUSE-t, mert nem rossz disztró! Egyszerűen az van, hogy rigolyás vagyok, mint egy vénember, és csökönyös.. Meg persze most kevesebb időm van napokat tölteni megoldások után kutatva, főleg mivel a szabadidőmet szeretném inkább cikkírással, meg tanulással tölteni. Jóllehet egy új disztribúció kiismerése is egy tanulási folyamat, mégis úgy döntöttem, hogy nem pazarlok több időt erre a dologra, vagy legalábbis ennyi időt már nem. Vagy hogy fogalmazzak, hogy érthető legyek...? Az az igazság, hogy az openSUSE egy külön világ, más hozzáállást igényel, mint az eddigi disztrók melyeket használtam. Ez egyáltalán nem baj, a baj inkább az, hogy nagyon addiktív, és egyszerűen nem tudok mással foglalkozni, mert mindig ott kötök ki, hogy openSUSE fórumok, KDE, Deviantart KDE témák, mockupok, Bespin, Be:::Shell, satöbbi.. Be kellett látnom egy hónap után, hogy ez most nem fog menni, mert másra már nem hagy nekem időt, mert beszippantott...

A fentiek ellenére az openSUSE nem fog eltűnni a gépemről, marad az az első partíción, csak lecsökkentem a méretét, hogy más disztrókat is natívan tesztelhessek. Így megmarad további ízlelgetésre, mert még mindig nem adom fel, nem mondok le róla csak úgy egyszerűen. A cikksorozat miatt (Az asztal ahol élünk), viszont mindig más lesz a második, harmadik partíción. Most épp a Bodhi, aztán visszatérek majd az Openbox miatt a Crunchbanghez is. Ismétlem a hibás nem az openSUSE, hanem inkább én, a türelmetlenségem, no meg az, hogy mint általában mindig (Murphy), most is belefutottam egy  pár hibába. Olvastam a fórumokon, hogy a 12.2 alatt másnak is gondjai akadtak KDE alatt, ezért ezen nem is lepődtem meg, majd leírom azokat a tapasztalataimat is, de nem most. Most az a lényeg, hogy a Bodhi fog vendégeskedni a gépemen!

Most, hogy az Ubuntu is fent van egy partíción (ezt a pár sort most arról írom), szembesültem vele, hogy a Unity mennyivel lassabb a KDE-hez képest... Sajnos, bár nem vagyok meglepve. Amíg a Compiz lesz a fő gerince a Unitynek, addig nem is várok mást. A napokban nézegettem az Elementary OS-t, illetve az azzal kapcsolatos Youtube videókat.. Nos ez is egy ígéretes alternatíva, majd a későbbiekben írok róla egy cikket az Androbitre (meg ide is).. Azért is különleges az Elementary, mert az asztali környezete a Gnome3-on alapszik, ám erősen átdolgozva. Nagyon letisztult a felülete, erősen Mac OS "ízű", ám mindenképp figyelemre méltó! Nekem rögtön a Dreamlinux (R.I.P.) jutott eszembe, és el is morzsoltam egy könnycseppet.. :-D



Elementary OS videó. A fenti videót azért választottam, mert nagyon vicces az akcentusa a srácnak

A viccet félretéve, ki fogom próbálni az Elementary-t is, de azt már nem a cikksorozat keretében. Az is igaz, hogy akár helyet is kaphatna egy új cikksorozatban, lásd: lentebb megemlítem, hogy lesz egy új sorozat...

Végül még hadd említsem meg, hogy ha az Enlightenment cikk után a Unity, majd az Openbox cikk is lemegy, a cikksorozat valószínűleg véget ér, és egy újabba kezdek bele(itt említettem meg, hogy lesz egy újabb cikksorozat). Majd akkor visszatérek az openSUSE napi használatára, de azzal kezdem majd, hogy újratelepítem, mert már annyira agyonbabráltam, hogy nem is csodálom, hogy gondjaim vannak vele.. Második partícióra pedig egy LinuxMint KDE fog kerülni, ez lesz a végleges felállás. Így használhatom a KDE-t mindkét Linux vonalon (.deb, .rpm)... A KDE-től semmiképp nem akarok megválni, az már teljesen biztos!




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

openSUSE 42.2

Folytatódik openSUSE használatom története..

Ami azóta történt:

Már nem csak virtuálisan használom, hanem élesben
Már nem a 42.1-et, hanem a 42.2-t.

Eredetileg Xfce-vel telepítettem fel, de "ránéztem" a KDE 5.9.3-ra (remélem helyesen írtam a verziószámot). Eddig minden rendben. Boot idő kiváló, apró szokásos openSUSE-s óvintézkedések listája telepítés után:

1. Azonnal felvenni a packman repót
2. Telepíteni a kodekeket
3. KDE esetén belőni, hogy a VLC backendet használja
4. A network settingsben beállítani, hogy ne a Wicked, hanem a Network manager kezelje a hálózatot. (a boot idő igy SSD-vel lerövidül kb 9-10 másodpercre, az előzőleg 40(!!!) másodpercről). Mert az van, hogy bootkor a wicked vacakol a nettel, és ez sokáig tart neki.

Továbbra is negatívum/vagy nem tudom hova tegyem:

Yast....... Váááá annyira jó, hogy van egy GUI tool, amin lehet csesztetni a dolgokat, de néha annyira nehézkes.. És szénné pörgeti a procit egy laza szoftvermenedszer indítás is. Mondjuk ez az egés…

openSUSE Leap 42.1 What a bummer...

openSUSE újra és újra visszatér a gépre..

Nemrégiben lehetőségem volt gépet bővíteni, ezért gondoltam a megnövekedett háttértárnak hála, no meg, mivel először van SSD-m, kipróbálom megint az openSUSE-t. Az SSD-re való telepítésről eddig bibliányi anyagot olvastam. Majd azt a végkövetkeztetést vontam le, hogy:
- btrfs-ben alapból van autotrim - azért nem árt a /var, valamint a /tmp mappákat külön kezelni (mivel van HDD, ezért arra áttenni) Így is tettem. Bár így utólag elgondolkodva, lehet, hogy paranoid vagyok. A fórumon (hup) sokan azt írták, hogy felesleges para ez az SSD partícionálgatás, mert mire az írási lehetőségeinek végére ér, addigra úgyis vesz az ember nagyobbat. Mindegy, én azért még a / partíciójának becsekkoltam telepítés közben a noatime opciót is. Mert hogy ezt szépen lehet grafikus felületen ma már.
Na de a lényeget: Az openSUSE-nak legutóbb a 13.2  kiadását használtam hosszabb távon. Azóta egyszer próbáltam a Leap-et, de akkor még nem nyerte el a tetszésemet az új K…

openSUSE 42.1 A kaland folytatódik..

Kisebb balfékségem története:

Ma belefutottam egy érdekes hibába, bár valószínűleg én magam okoztam. Tegnap, mielőtt kikapcsoltam volna a gépet kipróbáltam/ki szerettem volna próbálni, milyen a Gnome az openSUSE Leap-en,  most hogy már SSD-ről fut a cucc, de el sem indult, de mivel már este volt, nem volt vele kedvem sokat xarakodni, szóval gondoltam jól van, akkor gyalu minden ami csak Gnome, gdme le, lightdm vissza.. Szóval vissza a jó öreg stabil Xfce-hez. No nem mintha a Gnome nem lenne az, csak mivel már megpiszkáltam a rendszert(volt csomag, aminél terjesztőt váltottam((vendor change))), így nem volt kedvem kibogozni a függőségi hibákat, csak. A lényeg, hogy valószínűleg szétcseszte azaz átállítgatta a pulseaudio configot a nagy Gnome uninstall, ezért Firefoxban a videók, Deadbeefben meg a zenéim mentek dupla sebességgel, hang nélkül(Deadbeefben dupla sebességgel ment a progressbar). Beírva a "double speed audio and video playback linux" kifejezést a gugliba, ezt dobt…