Ugrás a fő tartalomra

openSUSE 13.1 tapasztalatok

Igen, közben eltelt egy, vagy két hét.. Belaktam a rendszert, már nem használom a Be::Shellt, mert elkezdett idegesíteni, hogy sokkal több melót igényel, és sokkal többet fogyaszt, mint egy Openbox(tudtam, hogy megint ahhoz fogom hasonlítani).. Visszatértem nagyjából az eredeti beállításokra, egyetlen plusz Plasma Widgetet használok, ez pedig az XBar. Semmi egyebet. De közben felmerültek bizonyos kényelmi igényeim, melyek csúfos kudarcba torkollottak...
Miért van az, hogy ahányszor az openSUSE-t szeretném hosszabb távon használni, mindig olyan bugokba ütközök, amiket már évek óta nem tudtak sikeresen javítani? (és ez nem az openSUSE hibája, inkább a KDE fejlesztőké)

A történet:

Minden alkalommal úgy telepítem magamnak a Linuxokat, mintha most látnám először, legalábbis igen cinikusan nézem, hogy mennyit fejlődött/nem fejlődött a dolog. Pont azért mert szeretem, és szeretném, ha minden emberhez eljutna, aki Windowst használt, de váltana, mert nyitottnak érzi magát a nyílt forráskód felé.

Mint az köztudott, a KDE egy komplex megoldás egy hétköznapi felhasználó napi feladatainak elvégzésére. Nem csupán egy asztali környezet, hanem egy komplett szoftvercsomag. Na mármost, ha én, mint egyszerű felhasználó feltelepítek egy full KDE desktopot, és látok benne olyan alkalmazásokat, melyeknek elvileg az lenne a dolga, hogy megkönnyítsék a hétköznapjaimat, akkor azokat szeretném is használni...

Igen, itt jön a probléma. Sorolom:


KDE Wallet Manager (köznapi nevén kwallet)

Az szép, és jó, hogy elmenti a jelszavakat, de az kifejezetten (a ki után egy nyomdafestéket nem tűrő kifejezést is használhattam volna, de nem írom le azt, hogy kibaszottul) idegesítő, hogy egyes szoftverek használatakor minden alkalommal felugrik, hogy jelszót kér. Minden egyes rendszerinduláskor ha elindítom a Chromiumot, azonnal jön a kwallet az idegesítő jelszóablakkal. Ha meg leállítom a kwalletet, akkor is fut a háttérben. Ráadásul eddig nem találtam rá megoldást(lehet, hogy én vagyok a béna, és még kell egy pár évet KDE-znem, mire kiismerem...), hogy a bejelentkezés után egyetlen "mester jelszó" használatával beléphessek mindenhova, ahova jelszó kellene. Ennek az lesz a vége, hogy kiírtom a rendszerből.

Akonadi

A másik "mákvirág"... Mivel én voltam olyan idióta, hogy a Kontact alkalmazáscsomagot feltettem, ezért használnám is, ha nem zabálná meg a fél ramot, amikor a Kontact elkezdi frissíteni a levelezést, meg a névjegyzéket. Miért van az, hogy Gnome alatt ezek a dolgok kevesebb erőforrást igényelnek? Jó, tudom, megint én vagyok az idióta, mert:

a) akkómeg ménem gnómot hasznász?
b) minek hasznász olyat, felesleges erőforrás pazarlóként, amit elérsz a webes felületen?

Mert KDE-t AKAROK(illetve szerettem volna) használni!

De utoljára hagytam a legjobbat.

Amennyiben az ember "belakja" a rendszert, tehát fájlokat, mappákat használ, elindítja a Nepomuk fájlkereső/naplózó/egyéb szolgáltatásait is, úgy könnyen megehet csak a rendszer úgy 900 mega ramot is(mármint a két mákvirág, plusz a nepomuk). Ez nem hogy elképesztő, de számomra elfogadhatatlanul sok. Még akkor is, ha azt nézzük, hogy a mai modern gépekben legalább 4GB ram van. Az enyémben csak 2GB van. Szóval, ha erre én rányitok egy Chromiumot, megnyitok benne 4-5-6-7-8-12 tabot, amiből egy Facebook, egy Youtube, a többi meg szinte csak szöveges weboldal, akkor a Chromium megzabál további NÉGYSZÁZ MEGÁT, marad tehát 600. Ami még nem is lenne baj, csakhogy közben a proci sem étvágytalan. Ha most ehhez még veszünk egy Skype hívást, akkor nagyjából semmit nem tudok csinálni a géppel. Mire egy Dolphin ablak megjelenik, kihozzák a nyugdíjamat, pedig, ha optimista vagyok, akkor addig még van majdnem 30 év....

Tudom, azzal, hogy telepítettem/töröltem rajta egy-két dolgot (komplett Enlightenment környezet, Xfce, Gnome), már én is "okozhattam" problémát. Ez így is lenne, csak épp nem ezek okozzák a gondot, hanem a beépített KDE szolgáltatások. (nem mellesleg azt hiszem, a fent említett asztali környezeteket sikerült gyökeresen kiírtanom, vagyis nem maradtak háttérben szunnyadó maradványaik sem)

Konklúzió:

Elhatároztam, hogy nem hagyom, hogy a KDE közénk álljon, és teszek még egy próbálkozást, illetve kettőt:

1) újra telepítem az openSUSE KDE változatát, de nem a DVD-ről, hanem a minimalistább KDE live CD-ről, és csak olyan alkalmazásokat teszek fel, amik nem keserítik meg az életemet. (Nepomuk-kikapcs, Kwallet-nem használ, Kontact-nem telepít-nem használ) Kíváncsi leszek a végeredményre. Az ugyan megint csak egy másik kérdés, hogy akkor meg minek a komplett KDE, ha a fele használhatatlan?

2) még mélyebbre nyúlok, és telepítem köldökzsinórra kötve(UTP kábel), minimalista módon, ezek után pedig felhúzok rá egy Openboxot, valami minimalista alkalmazáskörítéssel. A Yast is kell, mert az ncurses felülete is nagyon kényelmessé teszi az ember dolgát, szóval Yast biztosan lesz, de megpróbálom, hogy lehet-e csak az ncurses felületét telepíteni. Aztán kell még pcmanfm, terminator, alsa, alsamixer-GUI, Gnome-networkmanager, nm-applet, gparted(vagy egyéb grafikus felületű partíció kezelő), file-roller, Gnome-commander, Geany, egy vlc, egy firefox, meg kodekek, Gimp, Scribus, Inkscape, K3B, Skype, Steamclient(a The world of goo miatt), meg pár "kellemes" Openbox pipe menü, és még pár script a Crunchbang installjaim mentéseiből. Azaz végülis akarok csinálni, egy openSUSEbang-et, illetve inkább SUbang-et, hogy egy kicsit legyen olyan sha-bang-es áthallása a névnek...

Ez lesz a vége, mármint a második megoldás. Mert attól félek, hogy, ha megint KDE-hez nyúlok, azt megint először jól "szénnécsicsázom", aztán utána meg sír a szám, hogy használhatatlan.... Igen, tudom, lehet, hogy hibás vagyok, de ha így lenne, akkor viszont eddig minden KDE próbálkozásom ezzel végződött->azaz a KDE és én mégsem vagyunk jó barátok. Pedig én csak hétköznapi feladatokat szerettem volna megoldani, amelyek ráadásul eddig sehol nem voltak ilyen szépen összedolgozva! De hiába a szép kivitelezés, ha az összes "kényelmi" szolgáltatás bekapcsolása ekkora erőforrásigényt generál. Összehasonlításképp, a Gnome, az Xfce, az Enlightenment együtt nem zabálnának ennyit. Pedig a Gnome is csatlakozik az online fiókjainkhoz, és az alatt is lehet rendszeres levelezés frissítést beállítani.... Egyedül a Nepomukra nincs azt hiszem Gnome megfelelő... No de mindegy is, mert Gnome-ot úgysem szeretnék használni. Ennyi, megint jól kimérgelődtem magam. A következő nagyobb szabadidőmet openSUSE minimal installra fogom áldozni...

Megjegyzések

  1. Tudom, nem megoldás de miért nem ramot bővítesz? ;)

    VálaszTörlés
  2. Ha nem tudod kikerülni a kwalletet. Amikor először jelenik meg ne töltsd ki, csak lépj tovább. Majd hisztizik aztán örökre eltűnik. Az Akonadit ha nem inditod el akkor olyan mintha nem is létezik.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

openSUSE 42.2

Folytatódik openSUSE használatom története..

Ami azóta történt:

Már nem csak virtuálisan használom, hanem élesben
Már nem a 42.1-et, hanem a 42.2-t.

Eredetileg Xfce-vel telepítettem fel, de "ránéztem" a KDE 5.9.3-ra (remélem helyesen írtam a verziószámot). Eddig minden rendben. Boot idő kiváló, apró szokásos openSUSE-s óvintézkedések listája telepítés után:

1. Azonnal felvenni a packman repót
2. Telepíteni a kodekeket
3. KDE esetén belőni, hogy a VLC backendet használja
4. A network settingsben beállítani, hogy ne a Wicked, hanem a Network manager kezelje a hálózatot. (a boot idő igy SSD-vel lerövidül kb 9-10 másodpercre, az előzőleg 40(!!!) másodpercről). Mert az van, hogy bootkor a wicked vacakol a nettel, és ez sokáig tart neki.

Továbbra is negatívum/vagy nem tudom hova tegyem:

Yast....... Váááá annyira jó, hogy van egy GUI tool, amin lehet csesztetni a dolgokat, de néha annyira nehézkes.. És szénné pörgeti a procit egy laza szoftvermenedszer indítás is. Mondjuk ez az egés…

openSUSE Leap 42.1 What a bummer...

openSUSE újra és újra visszatér a gépre..

Nemrégiben lehetőségem volt gépet bővíteni, ezért gondoltam a megnövekedett háttértárnak hála, no meg, mivel először van SSD-m, kipróbálom megint az openSUSE-t. Az SSD-re való telepítésről eddig bibliányi anyagot olvastam. Majd azt a végkövetkeztetést vontam le, hogy:
- btrfs-ben alapból van autotrim - azért nem árt a /var, valamint a /tmp mappákat külön kezelni (mivel van HDD, ezért arra áttenni) Így is tettem. Bár így utólag elgondolkodva, lehet, hogy paranoid vagyok. A fórumon (hup) sokan azt írták, hogy felesleges para ez az SSD partícionálgatás, mert mire az írási lehetőségeinek végére ér, addigra úgyis vesz az ember nagyobbat. Mindegy, én azért még a / partíciójának becsekkoltam telepítés közben a noatime opciót is. Mert hogy ezt szépen lehet grafikus felületen ma már.
Na de a lényeget: Az openSUSE-nak legutóbb a 13.2  kiadását használtam hosszabb távon. Azóta egyszer próbáltam a Leap-et, de akkor még nem nyerte el a tetszésemet az új K…

openSUSE 42.1 A kaland folytatódik..

Kisebb balfékségem története:

Ma belefutottam egy érdekes hibába, bár valószínűleg én magam okoztam. Tegnap, mielőtt kikapcsoltam volna a gépet kipróbáltam/ki szerettem volna próbálni, milyen a Gnome az openSUSE Leap-en,  most hogy már SSD-ről fut a cucc, de el sem indult, de mivel már este volt, nem volt vele kedvem sokat xarakodni, szóval gondoltam jól van, akkor gyalu minden ami csak Gnome, gdme le, lightdm vissza.. Szóval vissza a jó öreg stabil Xfce-hez. No nem mintha a Gnome nem lenne az, csak mivel már megpiszkáltam a rendszert(volt csomag, aminél terjesztőt váltottam((vendor change))), így nem volt kedvem kibogozni a függőségi hibákat, csak. A lényeg, hogy valószínűleg szétcseszte azaz átállítgatta a pulseaudio configot a nagy Gnome uninstall, ezért Firefoxban a videók, Deadbeefben meg a zenéim mentek dupla sebességgel, hang nélkül(Deadbeefben dupla sebességgel ment a progressbar). Beírva a "double speed audio and video playback linux" kifejezést a gugliba, ezt dobt…