Ubuntu-Tweak

Kedves Olvasó!

Ubuntu felhasználók számára valószínűleg már ismerősen cseng az Ubuntu-Tweak(régebben Ubuntu-Tweak-Tool) nevű segédprogram, amivel könnyen testre szabhatjuk az Ubuntu rendszerünk azon beállításait, melyeket a rendszerbeállításokban nem találunk meg. Az alkalmazás felülete nagyon barátságos, áttekinthető. Felül helyezkedik el öt jól látható gomb, ezek aloldalakra mutatnak, melyeken a különböző lehetőségeink kategóriákba szedve sorakoznak, csakúgy, mint a Gnome "Rendszerbeállítások" felületén. Az alábbiakban ismertetem az alkalmazás kínálta lehetőségeket:

1.gomb: Áttekintés

Ez maga a nyitóképernyője az Ubuntu-Tweak-nek, ha bárhol máshol járunk az alkalmazásban, erre a gombra kattintva visszajuthatunk ide. Az "Áttekintés" -oldalon láthatunk továbbá a rendszerünkkel kapcsolatos információkat. Hardverinformációkat, a rendszer kernelének verzióját, a csomagkezelőben található csomagok frissességét, az utolsó frissítés időpontját, valamint a feleslegessé vált csomagok számát mutatja nekünk a "kezdőlap".

Az Ubuntu-Tweak "kezdőlapja" rendszerinformációkkal.

2. gomb: Apps(gondolom majd "Alkalmazások" lesz a fordítása)

Itt (is)könnyedén pár kattintással telepíthetünk külső forrásokból származó alkalmazásokat, valamint beállíthatjuk, hogy egyes alkalmazásoknak mely verzióit szeretnénk használni. Akár béta állapotra is frissíthetjük őket, ha tesztelni szeretnénk, vagy egy új funkció miatt szeretnénk kipróbálni valamit. Eldönthetjük, hogy adott alkalmazásnak melyik tárolóját használja a csomagkezelő.

3.gomb: Finomhangolások

Ezen a lapon egy sor lehetőségünk van, melyekkel a Unity asztal témáját, a betűkészleteket, valamint további módosításokat végezhetünk. Többek között beállíthatjuk az ablakokon a gombok elhelyezkedését is.

- Az első lehetőségünk ezen a lapon a betűkészletek beállítása.

Itt meghatározhatjuk a rendszerünk berűtípusát. Betűméretet, élsimítást, valamint a nagyítás mértékét.

- Az "Egyebek" menüpont

Itt testre szabhatjuk az ikonok megjelenítését a menükben, gombokon, a beviteli módok megjelenítését a menükben, letilthatjuk a nyomtató használatát, továbbá a merevlemezre mentés lehetőségét is. Nem utolsó sorban a kurzorral kapcsolatos beállítások, majd a gördítősávok preferenciái kaptak még helyet. Majdnem kihagytam a menükben megjeleníthetjük a Unicode vezérlőkaraktereket is.

- Hangok(sounds)
Itt az eseményhangokat, bejelentkezés hangot, valamint a rendszerhangok témáján változtathatunk.

- Téma
Nem meglepetés, hogy itt az asztal/kurzor/ikon -témák módosítására szolgáló "szekció" található.

- Munkamenet Indikátor(nálam Session Indicator)
Itt a következő lehetőségek adottak:

- felhasználó menü indikátor be/ki
- felhasználó valós nevének megjelenítése a panelen
- képernyőzár tiltása
- kijelentkezés menüelem eltávolítása
- kikapcsolás menüelem eltávolítása
- a kikapcsolás/leállítás jóváhagyását kérő, felbukkanó ablak tiltása/engedélyezése

- Asztali ikonok

Itt engedélyezhetjük az asztalon az ikonok megjelenítését, továbbá a Windows rendszerekhez hasonlóan itt lehetőségünk van kihelyezni az asztalra az alábbi ikonokat:

- Saját mappa
- Számítógép
- Kuka
- Hálózati Helyek
Ezeknek az ikonoknak itt egyedi nevet is adhatunk.

- Unity
A Unity felületét szabhatjuk át:

- engedélyezhetjük a HUD-ot (heads up display) Ez egy áttetsző felületű szövegmező, amely az Alt -billentyű rövid nyomására tűnik elő felül a képernyő szélén. Itt az épp aktív alkalmazás menü funkcióit érhetjük el, begépelt szavak segítségével. Tehát ha például a Google-Chrome-ban szeretnénk megnézni az előzményeket, az "előzmények" szó begépelésével az összes előzményekkel kapcsolatos menüfunkciót elérhetjük egy helyen.

- gyorsbillentyűk listája

A Super billentyű(Windows logós gomb) nyomva tartására előtűnik egy áttetsző ablak, amin megtekinthetjük azokat a gyorsbillentyűket amelyeket alkalmazások indítására, az ablakok kezelésére, egyéb megoldásokra alkalmazhatunk.

- a Unity Launcherben(oldalsó panel) megjeleníthetjük/letilthatjuk az "Asztal mutatása" -gombot
Alatta a Unity Dash, valamint a Launcher beállításai találhatók. Állíthatjuk a panel átlátszóságát, a Launcher ikonjainak nagyságát, a Dash elmosás effektjének mikéntjét (statikus, vagy aktív elmosás).
Végül, de nem utolsó sorban beállíthatjuk, hogy a Launcherben a külső háttértárolók közül melyeket jelenítse meg.(felcsatlakoztatottat, vagy mindet).

- Ablak

Az ablakok tetején látható bezárás, kicsinyítés, átméretezés - gombok elhelyezkedését módosíthatjuk. Ezen felül, meghatározhatjuk, hogy az ablakok szélére kattintva melyik egérgombnak milyen hatása lehet az ablakra.

- Munkaterületek
A képernyő sarkaiba állíthatunk be ablakkezelő funkciókat.
- munkaterületek áttekintése
- minden ablak megjelenítése
- munkaasztal megjelenítése

Továbbá meghatározhatjuk a munkaterületek számát, és azok térbeli elhelyezkedését.

- A fájlkezelő (Nautilus, Files) beállítási lehetőségei:

- felcsatoltathatjuk vele automatikusan a csatlakoztatott külső meghajtókat
- a fájlkezelő keresőmezőjében válthatunk a "helysáv" nézetről, szerkeszthető beviteli mezőre
- megváltoztathatjuk az ikonok alapértelmezett méretét "miniatűrök" nézetben
- megadhatjuk, mekkora helyet foglalhatnak a miniatűr előnézeti képek
- meghatározhatjuk, hogy az elmentett miniatűr előnézeti képeket hány napig őrizze meg a rendszer
- futtatható állományok esetében utasíthatjuk a rendszert, hogy jelezzen, ha parancs végrehajtására kerülne sor
- megjeleníthetjük a "speciális jelzők" lehetőséget a fájlok tulajdonságai közt

- Végül ezen a lapon az utolsó pont a "kerülő megoldások"
Itt utasíthatjuk rendszerünket, hogy a rendszergazdai joggal futtatott alkalmazások témakezelését is igazítsa a rendszer asztaltémájához.
végül a Gedit-ben engedélyezhetjük a kínai írásjelek megjelenítését.



4.gomb: Adminisztráció

- Ezen a lapon az első a Forrásközpont gomb

Itt nagyon jól áttekinthetően megjelennek azok a szoftverforrások, melyek külső fejlesztőktől származnak. Ezeket szinkronizálhatjuk, felvehetjük, mellőzhetjük.

- Következő lehetőségünk, a Szoftverközpont

Itt megtalálhatjuk a legtöbb nagy népszerűségnek örvendő harmadik féltől származó alkalmazást, ami csak elérhető. Miért jó ez nekünk? Mert nem kell az interneten keresnünk .deb fájlok után, nem kell külön külső tárolók URL-jét másolgatni! Egyszerűen pár kattintás, és már van is Skype, Google-Chrome, Google-Earth, Blender, stb. Ezek tárolóit itt frissíthetjük, szinkronizálhatjuk, folyamatosan frissen tartva alkalmazásainkat Nálam azért nem értem, hogy ez miért van benne, mert az "Apps" oldal hasonló funkciót lát el. Mivel ez a verzió még elég képlékeny, gondolom a két hasonló lehetőséget egybagyúrják a  fejlesztők.

-A következő lehetőségünk a Beállítások Biztonsági mentése
Létrehozhatunk mentéseket az rendszerünk beállításaiból. Ezekből a mentésekből vissza is állíthatjuk azokat. Az alábbi információk kerülnek elmentésre:

- alkalmazásaink egyedi beállításai (pl.: Evolution e-mail fiókunk)
- hang és videó lejátszáshoz szükséges kodekek beállításai (pl.: gstreamer)
- hálózati protokollok beállításai (pl.: SMB hálózati megosztásaink beállításai)
- asztali környezetünk beállításai (pl.: Gnome gyorsindítás, asztali elemek, asztaltémák, egyéb munkamenettel kapcsolatos mentések)

- Itt egy újabb nagyon érdekes menüpont található, a gyorslista szerkesztő (Quicklists Szerkesztőnek írja hunglishül az én Ubuntu-Tweak-em)

Ezen a kétpaneles felületen a Unity Launcher, azaz az oldalsó panel, vagy dock rőgzített alkalmazásindítóit szabhatjuk testre. Ha a Launcherben az egyik kedvenc alkalmazásunk ikonjára jobb egérgombbal kattintunk, egy kis menü jelenik meg. Ennek a menünek szerkeszthetjük itt az elemeit. Egy példával szemléltetem:

- A Felhasználó mappája

(saját fordításom szerint, de valószínűleg mire lefordításra kerül, addigra Saját mappa lesz belőle)

Meghatározhatjuk, hogy melyik mappánk valójában hova mutasson fizikailag. Ez egy nagyon érdekes, és jó lehetőség véleményem szerint, hiszen így lehetőségünk van arra is akár, hogy a "Képek"-mappánk egy másik meghajtó mappájára mutasson.

-Gyorsbillentyűk
Itt meghatározhatunk gyorsbillentyűket, melyekkel alkalmazásokat, scripteket indíthatunk egyéni igényeink szerint.

-Parancsfájlok
A Nautilusban elérhető kiegészítő funkciókat/scripteket tilthatjuk/engedélyezhetjük fogd és dobd módszerrel, nagyon egyszerűen!

- Sablonok

Megjeleníthetjük a /home/felhasználónevünk/sablonok mappánkaban a sablonokat, így tesztelhetjük, hogy a legtöbb előforduló fájlformátumot tudjuk -e írni/olvasni/használni alkalmazásainkkal. Itt akár egyedi példafájlokat is dobhatunk a sablonok közé a kétpaneles felületre. Ennek akkor van valamennyi jelentősége, ha "idegenben" telepítünk Ubuntut, majd pár előre megszerkesztett sablon segítségével bemutatjuk, hogy a rendszer mindennel elbánik. Magyarul prezentációs célokra el tudom képzelni ezt, mint lehetőséget.(szerény véleményem szerint ennek a preferenciának nem túl sok értelme van)

- Forrásszerkesztő

A Linux rendszereken a csomagkezelők forrásokból, azaz az interneten elérhető tárhelyekre mutató hivatkozások alapján töltik le a csomagokat, ezek a források Debian/Ubuntu alapú disztribúciókban a /etc/apt/sources.list -fájlban találhatók. A források listáját csak rendszergazdai jogosultsággal van módunk szerkeszteni. Ez igaz a fenti kezelőfelületre is. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, inkább hagyjuk ezt értőbb kezekre! (ha csak nem szeretjük minden héten újratelepíteni a Linuxot)

- Fájltípus kezelő
Lehetőségünk nyílik a különféle fájlformátumokat egyenként egyénileg választott alkalmazásokhoz rendelni(pl.: .avi - VLC)



Az Ubuntu-Tweak utolsó lapfüle a Lomtalanítóra mutat.
Ez kicsit hasonlít a Windows registry cleaner programjához.
- Itt eltávolíthatjuk a már szükségtelen csomagfájlokat
- A csomagkezelő gyorsítótárát üríthetjük ki
- A régi kerneleket törölhetjük(ezt nem ajánlom, ugyanis egy rosszul sikerült frissítés után bármikor jól jöhet, ha vissza tudunk menekülni az előző, még működő kernelhez)
- Webböngészőink gyorsítótárait.
- Bélyegképek gyorsítótárát.

Amennyi beállítási lehetőségünk van itt, az több, mint sok. Ha valaki még csak most ismerkedik a Linuxszal, annak ez töltött fegyver is lehet a saját kezében, a saját homlokához nyomva. Avatottabb kezű felhasználóknak viszont egy egyszerű megoldás arra, hogy amit parancssorba írnának, azt pár kattintással elvégezhessék. Örvendetes, hogy az Ubuntu-Tewak ennyit fejlődött, mert régebben inkább csak a Unity felületének beállításai voltak benne túlnyomó többségben. Most a szoftverkezeléssel kapcsolatos modulokkal valódi érdemleges beállítási lehetőségek is helyet kaptak benne! Haladó felhasználóknak is érdemes lehet kipróbálni, hogy bizonyos dolgokat gyorsabban testre tudnak-e szabni ezáltal.

Végezetül ismét felhívnám a friss Linux felhasználók figyelmét, hogy figyelmesen a root jogokkal!(persze mindenki a saját ballépéseiből tanul :-D)

Az Ubuntu-Tweak letölthető innen:

Ubuntu-Tweak

Vagy, az alábbi tároló felvételével terminálból telepítve:


sudo add-apt-repository ppa:tualatrix/ppa
sudo apt-get update
sudo apt-get install ubuntu-tweak


További kellemes hétvégét, és összeomlásmentes Tweakelést minden olvasónak!

forrás: www.webupd8.org

t@m

Ubuntu Unity VS Gnome-Shell

Igen, újabb olyan dologra vetemedtem, amire már rég nem:

A nemrég telepített 11.10-est frissítettem a még fejlesztés alatt álló 12.04-re

Eddigi tapasztalatok:

Aki egyszer felteszi a 11.10, vagy az utáni verziót, meg kell barátkoznia azzal, hogy más asztali környezetet nem nagyon használhat teljes erejében, csak a Unity-t. Mivel nem nyugodott bennem a kisördög, így még a 11.10-re feltettem a Gnome-Shell-t, és sajna elég sok dolga összeakadt a Unityval.. Mellesleg, (lehet hogy ez most nagyon sok Gnome-Shell barátnak nagyon fog fájni) a Unity után, a Gnome-Shell használata olyan, mintha a egy gyönyörű Ferrari után egy rozzant Trabantba ülnénk át. Itt nem első sorban a funkciókra gondolok, hanem az összetettségre, meg a letisztultságra. Sokan vádolják azzal a Canonicalt, hogy az Ubuntu Unity fejlesztésénél az Apple Mac OS X volt a példa (felső global menü, azaz minden alkalmazás menüsora a felső panelon jelenik meg, és csak az épp előtérben lévő alkalmazásé látható). De erre azt kell, hogy mondjam, hogy ez a funkció már a KDE 3.xx, de lehet, hogy még régebbi változataiban is elérhető volt. Engem kifejezetten idegesít, hogy a háttérben futó kis hasznos izék értesítési területe a Gnome-Shellben alul van és csak a jobb alsó sarokba húzott egér hatására jelenik meg. Ugyanis ha már a felső panelen csakúgy, mint a Unityben ott van a hangerőgomb, meg a hálózat, meg dátum, meg ilyesmi, miért nem fért volna el már a systray is? A másik érdekes dolog: minimalizálás után nem lehet a Gnome-Shellben elérni a lecsukott ablakot, csak akkor, ha a "tevékenységek" menüre kattintunk.. Az egész felület amúgy is érdekes, mert engem emléleztet a KDE 4-re annyiból, hogy a Gnome-Shell tálcái, meg asztalválasztója olyan érzést kelt, mintha nem lenne szerves része a felületnek. A KDE4-ben is a Plasmoidok olyanok, mintha a csúnya alkalmazásablakok mellé valaki odabiggyesztett volna művészien szép, áttetsző felületeket, amik egyáltalán nem harmonizálnak az alkalmazásablakokkal. Persze ezt külső, és saját fejlesztésű témákkal lehet finomítani, de sosem fog tökéletes egységet alkotni a felület. A Unityban ez valamivel szebben sikeredett, viszont itt meg vannak más gondok. Pl, ha már egyszer megoldották, hogy az oldalsó panelon lehetnek a kedvenc alkalmazásaink, oda le is csukhatjuk(minimalizálhatjuk) őket, akkor a panelon az alkalmazás ikonjára kattintva, az miért nem megy le szépen oda?? Miért kell felmenni az egérrel a bal felső sarokba, hogy minimalizáljunk (persze, ha be van állítva a Unitynek, hogy a jobb felső sarokba húzva az egeret, megjelenjenek az éppen futó alkalmazások, akkor az egész csiki-csuki értelmetlen, na de ki akarja állandóan rángatni az egeret?)? Ezek persze csak ilyen apró személyes megjegyzések, mert nem vagyok sem informatikus, sem szoftver dizájner, vagy szoftver ergonómia tervező. De ezek bizony elég bosszantó dolgok lehetnek. Aki nem szereti faltól-falig rángatni az egeret, azt valószínűleg idegesítik.

Aztán meg ért engem egy nagy sokk, amikor frissítettem a 12.04-re:
Eddig a Banshee volt az alapértelmezett zenelejátszó, most meg majd átállnak Rhythmboxra(én is szerettem). Nos a frissítés után megnyitottam a Rhythmboxot, hogy akkor hallgassunk zenét.. Igen ám, de az előzőleg az Ubuntu One Music Store-ban megvásárolt zeném sehol sem volt.... Mondtam magamban, hogy a qrva életbe, most elqrtam 7,50€-t, de aztán megnyitottam a Banshee-t, és megnyugodtam mert ott meg megvolt.
Hogyan is működik ez? Hát úgy, hogy a vásárolt zenéket nem a Zenék mappába teszi, hanem a "Felhasználó/.ubuntuone/Purchased from Ubuntu One" mappába....(persze ezt én nem is figyeltem a zene megvásárlása után balga módon, pedig mindig azt nézem, melyik progi hova teszi a kis fájlokat, meg a beállítófájljai hol vannak...) Szóval megnyugodtam, remélhetőleg a Rhythmboxba is beépítik az Ubuntu One Music Store szolgáltatásait! Persze ez biztos úgy lesz, hiszen a 12.04 még csak 3 hónap múlva jelenik meg.

Nos egyelőre ennyi, most tesztelek, meg bugreportolok, meg túrom az Ubuntu fórumokat minden újítás és probléma után...

Búcsúzóul egy kis érdekesség: