2017. nov. 27.

Fedora.... megtaláltam!

Nagyon rég írtam már bármit is. Ezúttal is csupán azokat érdekelheti eme pár odahányt sor, akik hozzám hasonlóan megpróbálják Linuxon élni napi informatikai szükségleteiket. Azaz nem használnak Microsoft Windowst.

Mióta gyermekeink megszülettek, nem igazán volt időm írni terjedelmesebbet, meg rövidebbet sem. Ezt most bepótolom. (spoiler alert: ez kurvahosszú lesz)

Történt, hogy egy-két hónapja összetettem magamnak egy viszonylag jónak mondható új gépet.
Tech Specs:

Proc: AMD Ryzen3 1200
RAM: 2x4GB Corsair Vengeance LPX 2400 MHz DDR4
VGA: MSI Radeon RX 550 2GB DDR5 ITX
Alaplap:MSI A320M Bazooka
HDD/SSD: A régi gépből egy 120GB Kingston SSD, meg két öreg vinyó, az egyik egy 160GB Samsung, a másik egy 250GB WD.

Nos, mivel új vas, gondoltam kipróbálok rajta pár disztrót, annál is inkább, mivel eleve kétségeim voltak, hogy vajh a Radeon grafika hegesztés nélkül menni fog-e.

Célom az volt, hogy megtaláljam, melyik Linux disztribúció lesz az, amelyik különösebb felhasználói beavatkozás nélkül telepíthető, max fél óra alatt.

Chapter 1: Manjaro
Mivel a régi gépemen Manjaro volt utoljára, így gondoltam teszek egy próbát vele. Ekkortájt épp a 17.05-ös rilísz volt ha jól emlékszem. Mivel már a telepítő elhasalt, mert nem tudott grafikus felületet produkálni, így a Manjaro ment is a levesbe. Miért adtam fel ilyen könnyen? Mert csupán esténként volt akkortájt egy-két órám telepítésre, mint afféle rendes családapának, aki csak akkor gépezik, ha gyermekei alszanak.

Persze korábban heteket is elcsesztem volna, parancssori túrással, meg rossz képernyőfelbontással, de erre most nem igazán volt időm/türelmem.

Ennek ellenére, minden komolyabb Linux felhasználónak merem ajánlani a Manjarot, (az én esetem speciális, mivel az AMD RX550-hez még alig-alig van driver, Manjaronak sem volt alapból, azóta a helyzet javult valószínűleg, de már nem akarok Arch alapú disztrót használni, mivel nincs annyi időm csesztetni) hiszen a régi gépemen több, mint fél évig bírta! Több változat is van belőle (asztali környezetek szerint), mindenki megtalálja a magának tetszőt. A letöltött ISO-ról természetesen csak az adott asztali környezet települ. Az installer hülyebarát, de a frissítések előtt nem árt elolvasni az Archwikit, nomeg a fórumokat.

Chapter 2: Ubuntu MATE
Régen, már nagyon régen használtam Ubuntut, elvből nem is akartam, mivel, ha már .deb, akkor Debian. De mivel rákerestem szemfülesen az AMD GPU Pro driver szavakra a gugliban, és túrva a netet, az Ubuntu Mate esetében rendkívül jó felhasználói visszajelzéseket olvastam, így bepróbáltam ezt is.

Az install rém egyszerű volt, a saját "gyártmányú" Software Boutique pedig igen kényelmesen a pofánkba tolja a napi szokásos alkalmazások installálásának lehetőségét. Steam egy katt, Shadow Warrior megy, nem szaggat, ötös. Ami felidegesített: A Mate asztali környezet örökölte a Gnome2.xx vonal azon kellemetlen szokását, hogy néha egy egy update után a saját felhasználói beállításaim a panel elemekkel kapcsolatban egyszerűen "összekócolódnak". Ennek okát nem volt időm kideríteni, de mindenesetre érdekes tünet...

Chapter3 Antergos többször is.
 Az Antergosszal többször is próbálkoztam, de valahol valami mindig oda fajult, hogy AUR csomagot kellett használnom, ami aztán összeveszett valamivel.. Na meg túl gyakran frissülnek a kernelek, ezáltal a grafikus alrendszer is, amely egyes frissítések után volt, hogy rosszabbul teljesített, mint előtte.

Chapter4 Fedora.. Te Drága!
Visszatekintve az eddigi tapasztalataimra a Linux disztribúciókat illetően, arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy megpróbálom a Fedorát. Egyedül még ezt nem próbáltam az összes nagy bináris alapú disztró közül.

Debian-megvolt többször is lásd-> Crunchbang->BuinsenLabs
Ubuntu-megvolt többször is lásd->6.06-8.10->12.04
openSUSE-megvolt többször is lásd->12.2->13.2->Leap42.2->Leap42.3

A fentebbi tapasztalatokra alapozva határozottan kijelentettem magamban a következőket:

Amire nincs szükségem/amivel rossz a tapasztalatom:
- lassú nehézkes adminisztratív eszközök (openSUSE, Yast2)
- a többi disztrótól eltérő GTK patchelési gyakorlat, melyek miatt egyes alkalmazásoknak akadhatnak problémáik (Ubuntu)
- a többi disztrótól nagyban elmaradva kiadott csomagok (Debian Stable ág)

Amire szükségem van:
- gyorsan, egyszerűen telepíthető/frissíthető disztribúció
- az adott asztali környezet alkalmazásait leszámítva vékony userland, minél kevesebb "hozzáadott" alkalmazással
- ismertebb napi használatú szoftverekhez alapból legyen hozzá csomag (.deb, vagy jelen esetben ugye .rpm)
- a 3rd party alkalmazásokhoz ne kelljen 625 külső repót felvenni, hanem legyen egy közösségi noinfree repó, mint Debianban, Ubuntuban, vagy openSUSE alatt
- a nagyobb asztali környezetek egyaránt támogatottak legyenek.

Nos, ezeknek meg is felel a Fedora. Az ismerkedést a 26-os kiadással kezdtem, természetesen a Gnome asztali környezet ekkor még 3.22-es kiadásával. A telepítés viszonylag zökkenőmentes volt, egyedül az volt számomra érdekes (ahogy a PenguinePit Discord chatszobájában @cc-vel ki is veséztük), hogy a BTRFS nem volt hajlandó sima EFI partícióról bootolni. Létre kellett hoznom egy /boot-ot is ext4-re formázva. A következő "csapás" akkor ért, amikor a Discord nem volt hajlandó elindulni. Bypass:-> feltelepítettem a Ramboxot, így legalább több netes aktivitásom egyetlen alkalmazásból megoldható.
Ezeket leszámítva, minden szép és jó. A telepítés után azonnal felkerestem az RPMfusion repó weboldalát, majd a Fedy-ét. Mindkettő telepítése pár kattintás.

RPM Fusion:

 https://rpmfusion.org/

Az RPM Fusion Fedorára az, ami openSUSE-ra az packman repó, azaz:-innen kényelmesen települnek a multimédiás kodekek
-könnyedén elérhetünk olyan viszonylag frissnek számító fejlesztéseket, amelyek a freissességük/szoftverlicencelésük miatt nem kerülnek be a Fedora épp aktuális kiadásába

Fedy:

 https://www.folkswithhats.org/

A Fedy egy grafikus felület bizonyos hasznos alkalmazások/asztaltémák/konfigurációs beállítások egyszerű telepítésére/beállítására.



A Fedy-ből a Steam kliens is egyszerűen települ. Ami nem általános, sajnos még Debian/Ubuntu alapú disztribúciókon sem. Legutóbb Mint 18.3-on bajlódtam vele elég sokat, mire hajlandó volt települni. Szóval, úgy néz ki tizennemistudomhányév Linux felhasználói tapasztalat után, talán vége az angol kifejezéssel élve "distro-hopping" érámnak. Fedora==otthon. Persze, ez még mindig nem azt jelenti, hogy a tizensokév időközben hackert faragott volna belőlem, nem.. Sőt, mondhatni "kibekkeltem" eddig komolyabb csomagfordítások, kernelfordítás, forrásból telepítgetések nélkül. Úgy látszik eddig mindig kifogtam az épp leginkább felhasználóbarát disztrót.. Ez nekem most a Fedora.

Jajh, a végére egy screenshot, vagy nem történt meg.. :-D


Mára Ennyi!

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Kedvet kaptam én is kipróbálni a Fedorát, mert elegem van abból, hogy deb alapon már nincs fglrx támogatás. Egy kérdés. Ezt a felhasználói felületet hogyan érted el Gnome3 alatt?

    VálaszTörlés
  2. Gnome extensionök:
    -topicons plus
    -dash to panel
    Asztaltéma/Gnome Shell téma:
    -Vertex
    Ikonok:
    -Papirus

    VálaszTörlés

Mielőtt Linuxra Váltanál

Mai szösszenetem azok számára lehet érdekes, akik már látogatják a Linuxos fórumokat, érdeklődnek a Linux iránt, de még nem döntöttek, mert...