Mielőtt Linuxra Váltanál

Mai szösszenetem azok számára lehet érdekes, akik már látogatják a Linuxos fórumokat, érdeklődnek a Linux iránt, de még nem döntöttek, mert vannak kérdéseik, félelmeik.

Amennyiben valóban érdekel az opensource világa, érdekelnek az alternatív szoftveres megoldások, nyitott vagy az új dolgokra, kis fejlesztőcsapatok ötleteire, hajlandó vagy szoftvereket tesztelni, hibajelentéseket beküldeni, észrevételeket eljuttatni a fejlesztők felé, úgy igazából nincs is félnivalód.

Ám mielőtt elhatároznád magad a végleges döntésre, fontolj meg pár dolgot:

1) Mennyire vagy a szokások rabja?
Ugyanis Linux használata közben tapasztalni fogod a különbségeket a Windows és a Linux Között. Ezeket vagy el tudod viselni, vagy nem. Majdnem minden máshogy van, mint a megszokott.

2) Mennyire vagy tisztában a Linux határaival?
Sokan gondolják, hogy egy öreg masinán nem megy a Windows, mert vagy a hardver nem bírja, vagy a Windows 10 alatt már nincs a hardverhez elég új driver, nincs már támogatva, így majd ha Linuxot tesznek a gépre, az majd szárnyalni fog.

Nos ez egy nyilván való tévhit. A Linux fejlesztése, legalább olyan gyors ütemben, sőt inkább gyorsabban zajlik, mint a Windowsé. Bár a Linux kernel maga is tartalmaz elég széles körű hardvertámogatást, vannak bizonyos eszközök (főleg videokártyák, hangkártyák, hálózati eszközök), melyeket Linux alatt is elég körülményes, sőt lehetetlen szóra bírni.

Ezen problémák egy részét áthidalhatják olyan speciális disztribúciók, melyek direkt a régebbi hardverek támogatására készülnek, kevesebb erőforrást igénylő grafikus felületekkel, régebbi kernelekkel.

A másik (a jobbik) megoldás lehet, a tudatos hardvervásárlás. Vannak olyan weboldalak melyek irányt mutathatnak hardvervásárlás előtt, tesztekkel, felhasználói visszajelzésekkel. Ezeket érdemes lehet lapozgatni, mielőtt a Linux melett dönt valaki. Pár ezek közül:

Phoronix

Ez a weboldal Michael Larabel weboldala. Ő készítette a Phoronix Test Suite-ot, amely egy benchmark szoftver Linuxra. Minden friss hardverről olvashatók cikkek, teszteredmények. A tesztekben leírja milyen disztribúciót használt a teszt folyamán, tehát érdemes azokkal a disztribúciókkal kísérletezni, ha adott hardverünk van.

Linux on laptops

Ezen a weboldalon felhasználói visszajelzések olvashatók az adott laptopokkal kapcsolatban, érdemes lapozgatni, bár egyes márkák típusai között nem nagyon található viszonylag friss leírás.

HUP

Igen, a jó öreg hángérien junix portál eredeti nevén, ma más csak hup. Sokan kerülik a trollok miatt, sokan információbányaként használják. Nos én mindenképp értelmes alternatívának, sőt magyar nyelven szinte az egyetlen lehetőségnek látom jelenleg, ahol elég részletes leírásokat lehet olvasni felhasználói tapasztalatokról, akár blogbejegyzésekben is. Kezdő Linuxosoknak mindenképp ajánlott az olvasgatása!

Youtube

Érdemes beírni kulcsszónak hardvereink nevét, majd a Linux szót, hátha dob ki valami kézzelfogható értelmes tartalmat, mely hasznos lehet. Emellett természetesen használd a google, a duckduckgo, vagy egyéb keresőt, ahogy azt már megszoktad, hiszen a probléma megoldására először a létező megoldások keresése sokszor célravezetőbb, mint válaszokra várni napokat egy eldugott fórumban.

3) Mennyire vagy kitartó?
A kezdő Linux felhasználók közül, nagyon sokan az első botladozások után hajlamosak azonnal visszaváltani Windowsra, mert azt már kitapasztalták, vagy mert azt felpakolja nekik a szomszéd Pisti és le van a gond.. Linux alatt bizony sok dolgot önállóan kell megoldani. Mivel elég kis számú a hazai Linux felhasználói közösség, ezért nem annyira biztos, hogy lakhelyedtől 500 méterre találsz hozzáértőt. Itt jönnek képbe a fórumok, facebook csoportok.

Trollok támadása
Sajnos a Linux közösség sem mentes a trolloktól, ezek a figurák bármilyen témakörben léteznek, viszont általában akkor a legzavaróbbak, ha egy kezdő, azonnal beléjük botlik egy kérdés során. Próbáld meg kiszűrni a pozitív hozzáállású embereket és inkább azok szavára hallgatni, azok tanácsait megfogadni.

Distro War

Ez is egy teljesen felesleges dolog. Azok az emberek, akik elítélnek másokat, mert azok másik Linux disztribúciót használnak, ekvivalensek azokkal, akik egymást elítélik, amiért Windowst/Mac OS-t/BSD-t/egyebet használnak.. NEM KÖTELEZŐ egyiket sem használni, mindenki azt használ, ami neki a napi tevékenysége szempontjából a legkedvezőbb.

Lépcsőfokok

Bár a distro war ahogy azt már fentebb is írtam felesleges, vannak azonban megkérdőjelezhetetlen tények, melyeket tudni érdemes még egy kezdőnek is. Ezek nem negatív kritikák bizonyos disztribúciókkal szemben, inkább azok határait, lehetőségeit vázolják. Mivel jelenleg több, mint 300 Linux disztribúció létezik, ésszerű, hogy vannak kezdőbarátabb, és inkább a rendszergazdákat, avatotabb felhasználókat célzó disztribúciók is. Ha kezdőként rögtön egy Gentoo telepítéssel kezdesz, nem biztos, hogy azonnal szerethető lesz számodra a Linux világa. Vannak sajnos trollok, akik ezt javasolják, részint igazuk is van, hiszen a Gentoo áll legközelebb a UNIX rendszerekhez, a legrészletesebben ezen tudsz mindent bekonfigurálni, de egyáltalán nem kezdőbarát. Kezdésnek jobb inkább valami populárisabb, szélesebb körben ismert disztribúcióval próbálkozni. Pár ezek közül:

Linux Mint
Ubuntu (Xubuntu/Kubuntu/Lubuntu/Ubuntu MATE/Ubuntu Budgie)
KDE neon

Mint azt láthatod, kezdőknek csupán Debian/Ubuntu alapú rendszereket ajánlottam. Nos, ez azért van, mert akárki akármit mond, ezekkel kapcsolatban van jelenleg a legtöbb felhasználói tapasztalat, fórumtopik az interneten. Emellett a legtöbb Linuxra létező szoftvert is .deb csomagkezelésre terjesztik. (persze Archra bármi IS elérhető, ahogy Gentoora is, de ezek már nem a kezdő kategóriába tartoznak)

Ha elég kitartó leszel, látni fogod az Ubuntu, valamint az ubuntu alapú disztrók határait, így majd próbálkozni fogsz más lehetőségekkel is. Ezt a folyamatot azonban nem érdemes siettetni. Jómagam közel 15 éve használok Linuxot, de nagyjából másfél éve kezdtem el Arch irányba kacsingatni. Semmivel nem vagy elkésve. Ha Linuxot használsz, az már eleve egy tanulási görbe kezdete. Ha megélhetés, munka szempontjából érdekel a Linux, valószínűleg jóval hamarabb tágul az érdeklődési köröd Linuxon belül is, mint nekem.

Végcél

Az nincs. Mindig van mit tanulni, mindig jönnek újabb fejlesztések, melyek sutba dobnak régebben használt dolgokat. Nyitottnak kell lenni. Pár példa:

Wayland-Xorg, Alsa-Pulse Audio, sysvinit-Systemd. Bár lehet az új dolgokat támadni, véleményem szerint először elemezni, megérteni érdemes és nem zsigerből elutasítani. Előbb-utóbb mindenki eljut legalább az Arch telepítésig/használatig, majd a Gentoo telepítésig is. Ezt inkább a tanulási görbe egyik szakaszaként élem meg. Általános hétköznapi felhasználásra felesleges folyton terminált bújni, hiszen az ember nem akarja folyton foltozni a Linuxát.

Az alternatívák
Elértem az egyik fő célomhoz, megemlíteni a lehetőségeket, melyek eléd tárulnak, ha elég nyitott vagy.

Linux alatt nem csak a szoftverek közül válogathatunk, hanem a grafikus felületek között is. Ez legalább ugyanannyira hátránya a platformnak, mint előnye. Windowsra és Mac OSra jószerivel csak egyetlen grafikus felhasználói felület létezik, amelynek csak a színsémáját lehet megváltoztatni. Linuxra rengeteg létezik. Ezért is lehet bizonytalan egy kezdő Linuxos. Nem szeretnék senkit sem egyik asztali környezet irányába terelni, hiszen mindegyik egy adott célcsoportot, felhasználási módot szolgál. Azonban pont a Windows felől érkezőknek érdemes párat kipróbálni a végső döntés előtt.

A szerintem leginkább "Windows érzést" okozó asztali környezetek:

Cinnamon 

alapértelmezetten a Linux Mint hozza, de bármellyik Linux disztribúció alatt elérhető a szoftvertárolókból

MATE 

Linux Mint, Ubuntu MATE alatt elérhető alapértelmezett környezetként, ha a Mintnek ezt a változatát töltjük le

Plasma Desktop (KDE)

Kubuntu, KDE neon hozza alapértelmezésként.

Mint azt fentebb írtam, ezeket célszerű kipróbálni mielőtt élesben feltelepítjük gépünkre.

Még érdemes megjegyeznem, ha még csak nézelődsz a témakörben, okos megoldás lehet, ha Windows alatt is megpróbálod kiváltani azokat az alkalmazásokat multiplatformos nyílt forráskódú megoldásokra, amelyek jelenleg kizárólag Windowsra léteznek. Lesznek majd olyan megoldások (sőt a legtöbb ilyen), amelyeket újra kell tanulni, hiszen eltérnek a Windowson megszokottaktól. Viszont általánosságban elmondható, hogy jelen pillanatban már elég jól el lehet "éldegélni" Windows nélkül, Adobe, Microsoft Office, stb. nélkül a mindennapi életben. Amennyiben munkád miatt nélkülözhetetlenek ezek a megoldások, akkor is van egy lehetőség, illetve több, az egyik a wine, a másik pedig egy virtualizált Windows, az azon futtatott szoftverrel.

Egy szerintem igen hasznos weboldal, alternatív megoldások felkutatására:

Alternativeto

Végszó

Miért nem említettem az RPM alapú disztrókat, a Debiant, valamint a többi asztali környezetet? Nos, mivel szerintem nem épp kezdőknek való.

Következő írásom tovább fogja boncolgatni e témakört, mivel úgy érzem ez talán még mindig hiánypótló lehet. Ugyan vannak youtube csatornák, unalmas végigkattintós disztrótelepítésekről, viszont kevés a valós információtartalom. Ha magamból indulok ki, jobban szeretek olvasni, mint videót nézni. terveim között szerepel a jó öreg asztali környezeteket bemutató cikksorozatom újraélesztése is. Ha van rá igény, kommentben jelezhetitek. Nem kell profizmusra számítani, hiszen nem vagyok újságíró, viszont megpróbálom tényszerű adatokkal, linkekkel, képernyőképekkel, esetleg kisebb videókkal kiegészítve láttatni azt, ami egy kezdőre várhat a linux fronton.

További kellemes böngészést, disztróvadászatot minden csoport/fórum/Linux felhasználó társamnak!

Egy álom, mely nincs többé.. Dreamlinux

Kedves Olvasóim!

Ma egy Brazil "származású" disztribúcióról a Dreamlinux-ról fogok megemlékezni, mert nincs többé. A Linux világában nem újdonság, ha egy disztribúció megszűnik, viszont ritkán sajnálja az ember, mivel elég sok van ahhoz, hogy egy másik hasonlót válasszunk helyette.

Minden Linux felhasználónak vannak kedvenc híroldalai, ahol informálódhat a világ eseményeiről.
Nekem az egyik ilyen weboldal(hála Makay-nak, mert a unixmenre ő hívta fel a figyelmem) a unixmen.com. A minap olvasgatva ütköztem bele a rossz hírbe, miszerint a Dreamlinux nincs többé...

Röviden felvázolnám, hogy miért érdemes róla megemlékezni, vagy miért érdemes sajnálni.

A Dreamlinux egy Debian Testing alapokra építkező terjesztés volt, Xfce asztali környezettel. Aki ismeri, használja az Xfce-t, annak ismerősen csenghet a Dreamlinux, mert a distrowatch.com, ha rákerestünk a szűrőben az Xfce-re, a Dreamlinux ott volt a listában. A Dreamlinux csapatának az volt a célja, hogy az Xfce-t minél felhasználóbarátabbá tegyék. Ehhez néhány saját megoldást, meg pár pár közismert kisalkalmazást használtak fel.

Amit érdemes megemlíteni:

- DLI - azaz Dreamlinux Installer:
Könnyedén pár kattintással telepíthettük tetszőleges helyre a rendszerünket már akkor, amikor a Debianban még csak a CLI installer létezett.

- Easy Install:
Szintén pár klikkre volt csak több közismert ingyenes szoftver(Skype, Firefox, Opera, Azureus, Google-Earth), valamint a két nagy gyártó grafikus meghajtó programjai(ATI, nVidia)

- Conky Manager:
A Conky nevű népszerű rendszer monitorozó kisalkalmazást vezérelhettük a segítségével. Aki ismeri a Conky-t, az tudja, hogy kizárólag szövegesen konfigurálható. A Dreamlinux csapata készített hozzá egy szerény kis alkalmazást, melyen pár előre beállított témát válthattunk egyszerűen, pár kattintással.

- MKDistro:
Segítségével felépíthettük saját szájízünk szerint a rendszertelepítőt, amit USB-re, vagy CD-re menthettünk..

- Dreamlinux Controll Panel:
Ez a "rendszerbeállítások" panel már nagyon régóta létezett a disztribúcióban, már jóval a többi hasonló megoldás előtt.

Az asztal stílusa a Mac OS X-re hajazott. Ezt lehet szeretni, vagy gyűlölni, de szerintem esztétikus volt a megjelenése. Ennek megfelelően a Dreamlinuxban is volt dock, melynek hasonló funkciói voltak, mint a Mac OS X dockjának. Érdemes még azt is megjegyezni, hogy a felhasználó megkapta a telepítéskor az összes kodeket, amit csak médialejátszáshoz telepíteni érdemes. A Dreamlinux csapata mindig adott a megjelenésre, így maga a környezet, no meg a honlapjuk is "összeszedett" hatást keltett. A tetszetős disztribúció egykori témacsomagjait, ikontémákat, egyebeket, itt lehet elérni: dreamlinux.info

Nagyon sokáig szemezgettem vele, hogy letöltsem, vagy ne.. Ha szigorúan vesszük, akkor igen, ezt akárki összedobja magának egy Debian Testingből, de azért mégis csak más, ha az ember készen megkapja. Ennek ellenére én azt gondolom, hogy a "Dream-Team" elég sokat tett annak érdekében, hogy a Dreamlinux ne csak egy újabb Debian klón legyen! Azt sem árt tudni, hogy a disztribúcióban fel-felbukkantak az évek során népszerű hasznos alkalmazások is, melyek talán a legjobbak a maguk területén.

Ezek is egy alap Dreamlinux install részei voltak(persze ez verziónként változott):

- Blender 3D grafika
- Inkscape vektorgrafika
- XaraLX vektorgrafika
- Scribus kiadványszerkesztés
- Kino videó szerkesztés
- AviDemux videó szerkesztés
- Audacity hang anyagok szerkesztése/vágása
stb...

Egy kis videó a Dreamlinux legutóbbi kiadásáról:

Végezetül, aki szeretné megtekinteni, a Dreamlinux eddigi kiadásainak képernyőfotóit, az még megteheti, ha ellátogat ide: chrishaney.com

források: unixmen.com distrowatch.com dreamlinux.info

t@m

Linuxos életem története röviden

Ebben a kis történetben most elmesélem Linuxos életem történetét...

Az egész még kb 2000-ben kezdődött..  Még akkoriban nem nagyon foglalkoztatott a számítástechnika mélyebben. érdeklődési köröm kiterjedése megállt a mobiltelefóniánál, valamint a számítógépes játékoknál.. Szóval annyit tudtam róla, hogy bekapcsolom elindítom a Nídfoszpídet, a Dúúúmot, meg a Qvéééket, aztán meg kikapcsolom, ha már nem kell. Viszont, elkezdett érdekelni maga a hardvervilág, mivel egy gamer gépbe azért kell szufla. A nagybátyámat ennél is jobban érdekelte a hardver, és szoftvervilág, ezért rendszeresen járatta (előfizetés) a PC-Format számítástechnikai magazint. Abban voltak különféle mellékletek demo játékokkal, meg vírusirtókkal, meg egyéb érdekes szoftverekkel. Ott találkoztam először a Linux szóval mint kifejezéssel.

2003
 Ha jól emlékszem, akkor első Linuxos kalandom egy Uhu 1.0 cd volt.
Betettem, elindult, feltelepítettem, és mivel nem volt még  Ati-driver, ezért a monitorom 60 Hz-en ment, mint valami stroboszkóp..
A szemkifolyás veszélyét vállalva, azért én átnyálaztam akkor az Uhut amennyire lehetett, és kipróbálgattam rajta mindent, hogy hogyan működik. Nagyon tetszett az akkori KDE (asszem még a 3.1. valahányas verzió volt, azóta a KDE 4.0-ás vonalával új fejezet, és merőben új megközelítésű kinek jó, kinek rossz irányt vett a fejlesztése) asztali környezet. Viszont szembetaláltam magam azzal, hogy nem értem, hogy mi az a csomag, meg csomagkezelő, meg egyáltalán mi az, hogy .rpm? Meg mi az, hogy .deb? Egyéb kételyek is voltak: ezen hogyan játszok majd a níííídforszpíííd Porsche Unleashed-del?? Hát rájöttem hogy sehogy.. Így aztán Linux le, XP vissza. Közben azért telt az idő(évek, külföldi munka, szóval nem értem rá Linuxszal tökölni), aztán megint egy újabb Livecd a Suse..... Ugyan az a végeredmény... Mi az a Yast?.... Aztán megismertem egy embert,(Antali Zoltánt) aki pár évig nagyon jó barátom volt, és ő világosított fel bővebben a Linux mibenlétéről, és még sok minden másról ami informatikával kapcsolatos.. Az alábbiakat tudtam meg tőle: A Linux az egy nyílt forráskódú, közösségi fejlesztésű ingyenes operációs rendszer. A rá telepíthető szoftverek szoftver CSOMAGOK formájában érhetők el az internetről. a CSOMAGOK kiterjesztése lehet általában.deb, .rpm, és .tgz(forrás, illetve a .tgz{{szleng nevén tarGizi}}, egyben egy tömörítési formátum is, csakúgy, mint a .zip, vagy a .rar)

Az akkori legnépszerűbb Disztribúciók(disztribúció a továbbiakban terjesztés) voltak, nem népszerűségi sorrendben, hanem ahogy eszembe jut:

1. Uhu / Magyar fejlesztésű (hát azt most nem tudom, hogy milyen alapú, de ha jól emlékszem Debianra épült az első Uhu) Anno én azt hittem, hogy ez mejd talán elterjedhet az országban, mint alapvető otthoni/iskolai rendszer, hiszen Uhuéknak is volt ilyen törekvésük. Ha valaki emlékszik a székesfehérvári Albacomp nevű vállalatra, az tudja, hogy az Albacomp a laptopjait, meg desktopjait Uhu Linuxszal árusította a Sulinet akción keresztül. Persze azóta az Uhu fejlesztése is szinte zombivá lassult, köszönhetően a Linux közösség felaprózódásának, no meg az Albacomp is eltűnt.... :-(
2. Suse(jelenleg OpenSuse) / Német terjesztés, a Novell áll mögötte, mely nagyvállalatoknak is nyújt szoftvermegoldásokat.
3. Red Hat Linux / USA terjesztés, szintén nagyvállalatok számára is, illetve jelenleg a RHEL(Red Hat Enerprise Linux) már csak a vállalatok számára érdekes, a hétköznapi felhasználók számára a Fedora az alternatíva, hiszen a Fedora-t tekinthetjük a RHEL homokozójának. Azaz a Fedora egyfajta tesztkörnyezetként szolgál, melyből a stabillá, és kiforrottá vált fejlesztéseket átemelik a RHEL-ba.
4. Gentoo / USA terjesztés. Avatottabb felhasználók számára.(10 éves Linuxos tapasztalatom ellenére, nem vállalkoznék egy Gentoo telepítésre.. Anno azért nem, mert nehéznek tűnt, ma azért nem, mert ha már macerás telepítést felvállalva akarom kínozni magam, akkor inkább választanám az ArchLinuxot) Nagyon testreszabható terjesztés.
5. Ubuntu / Man Szigeti terjesztés (Dél-Afrika) Debian alapokon, átlagfelhasználói igényekre optimalizálva az egyszerű kezelhetőség érdekében. További változatai (derivatívái): Kubuntu (KDE asztali környezettel), Xubuntu (Xfce4 asztali környezettel), Edubuntu (gyrmekek számára oktatást segítő szoftverekkel), Lubuntu (Lxde kezelőfelülettel). Sok grafikus felülettel rendelkező beállítási lehetőséggel rendelkezik mindegyik, ezért kezdőknek ajánlom ma is.
6. Debian / Közösségi(azaz világméretű közösségről, tehát nem köthető egy országhoz sem igazán) terjesztés. Ha azt mondom, hogy ma a webszerverek zömén Debian van, akkor talán nem állítok valótlant. Ez is mutatja, hogy talán a leg stabilabb Linux terjesztés, cserébe sajnos a legfrissebb kiadásaikban sok már a megjelenéskor is elavultnak számító csomag található.

Szóval nagyjából ezek a terjesztések voltak akkoriban elérhetők azok számára, akiknek az internet fogalma még idegen volt. (akkor még nem volt netünk). Lett netünk, és ez megváltoztatta a dolgokat.... Persze már akkoriban is majdnem száz terjesztés volt, de ezt akkor még nem tudtam.. Néha olvasgattam közben a fent már említett újságokat, és találkoztam olyan kifejezésekkel is, hohy: Apple, Mac OS X....

A gépembe minden évben horribilis összegekért tettem új alaplapot ramot, procit, meg videokártyát... Mert azért még végigtoltam a

Half Life2-t, a Doom3-at, meg pár GTA részt, de többnyire már azért Linuxot bootoltam, és ismerkedtem a részletekkel.. A neten utánanéztem ennek a Mac OS X-nek meg az Apple-nek, és belebotlottam egy akkor még kicsi de kedves közösségbe.

Ez volt a  http://www.beszeljukmac.com      

Elég sok időt töltöttem ott, és kifaggattam mindenkit a Mac OS-ról, meg az Apple-ről

Aztán 2006 végén a sok beszeljukmac.com-os olvasgatás hatására megvettem életem első Mac-jét, ami egy iMac 17" volt, az alábbi paraméterekkel:

17" kijelző, Ati Radeon X1600 videovezérlő integrálva, 2 GB RAM, 160 GB HDD, beépített iSight webkamera...

Persze a lényeg a rtajta futó Mac OS X volt....

Nagyon szép, és halk masina volt...

A felhasználói élmény:

Akinek még sosem volt Apple gép a kezében, az sokáig elgondolkodva szemléli a tökéletes formatervezést, és a hihetetlenül kis helyre összesűrített alkatrészeket, hogy mégis teszik a dolgukat.... Ez az egyik oldal, amit az első látásra mutat... Persze, mint azt ma már jól tudom, a kis méretek mögött valójában simán egy akkori notebook hardvere állt, meg egy szép designos műanyagkeret, meg egy középszerű LG TFT panel.(ezt nem azért írom, hogy fikázzam az Apple-t, de jó ha mindenki tisztában van vele, hogy mit vesz). Az Apple ugyanis épp a gépvásárlásom előtt nem sokkal tért át az Intel processzorok alkalmazására, ami abban nyilvánult meg, hogy az addigi IBM PowerPC procik helyett Intelt használtak.. Át kellett írni az összes szoftvert a fejlesztőknek ami akkoriban Mac-re volt, hogy fusson az új környezetben. Még az PowerPC procis időkben misztikuma volt a Mac stabilitásának, és erejének. Ma már sajna nincs akkora különbség. Aki ma vesz Apple gépet, az egy gyönyörűen formatervezett alumínium iparművészi remeket vásárol, átlag középkategóriás Notebook hardverrel. Viszont a rendszer(a Mac OS X) az nagyon jól van optimalizálva. Ezzel még mindig nem azt akarom mondani, hogy fúj Apple, meg, hogy F@S, csak azt, hogy az embernek meg kell őriznie(igen tudom, hogy nehéz) a józan itélőképességét, ha meglát egy high-tech cuccot... Nos akkoriban még elkábítottak engem is a külsőségek..

Aztán jött a hidegzuhany: Bedöglött 2 hét után a DVD író... Persze azonnal rohantam a kereskedőhöz ők pedig segítőkészen visszaküldték Budapestre a masinkát szervizbe.. Aztán kb egy évig boldogan használtam a gépet, majd eladtam mert épp kellett egy kis zsé.. Helyette vettem egy régebbi PowerBook 12"-t

Nos, mivel ez nem volt éppen egy erőgép, ezért erős kompromisszumokkal kezeltem, de nem kellett túl nagy áldozatokat hozni..

Ez a vas még az Apple hőskorából származott, amikor még nem Intel procik dobogtak az Apple gépek szívében, hanem PowerPC prockók.. Igazi kis strapabíró cuccolható masinka volt, nagyon szerettem.. Aztán közben nagyon megváltoztak a körülményeim(elköltöztem Dunaújvárosból egy jobb munka reményében Tatabányára) És jött az új masina a MacBook:

Nah ez sem volt egy rossz gép, leszámítva, hogy gyárilag anyaghibás volt a műanyagháza... Akkoriban sokan megszívták vele, mert repedt... Szóval nem volt azért fenékig tejfel az Apple érzés.. Ezt a hibát leszámítva nagyon megbízható volt, pedig nyúztam rendesen.. Minden nap cuccoltam melóhelyre/melóhelyről.. Kísérletezgettem rajta dualboot (két operációs rendszer egy gépen a kettő közt egy boot-loaderben lehet váltani) Linuxszal, satöbbi. Aztán egy éves korában megváltam tőle, mert annyira megtetszett a Linux, meg annyira rossz volt akkoriban az Apple gépek hazai szervizelése, hogy gondoltam veszek egy Dell Studio 1537 laptopot:

Mivel a laptopot eleve operációs rendszer nélkül vettem (illetve volt rajta egy FreeDos) így teljes mértékben testreszabhattam, azt tettem rá amit akartam.. Kezdetnek azt hiszem egy Linux Mint volt rajta.

Linux Mint:  http://linuxmint.com/

Írországi fejlesztőcsapat által átalakított Ubuntu.

• A szoftvertárolók (repository-k) megegyeznek az Ubuntuéval, plusz vannak saját tárolóik is
• Vannak saját fejlesztésű kisalkalmazásaik, amiket szépen integrálnak a Gnome felületbe.

A Linux Mint -et Minden kezdőnek bátran merem ajánlani!!! Telepítése nagyon egyszerű, pár klikk az egész, emellett teljes a nyelvi támogatása is, hiszen az Ubuntun alapul. Nem kell tehát bajlódni a nyelvi csomagok utáni keresgéléssel, mert a rendszer alapból BESZÉLNI MÁGYÁR :-D A kezelőfelülete nagyon letisztult, nem túl csicsás, és nagyon zöld :-D.. Persze a kezelőfelület az egyik olyan dolog a Linuxon amit azonnal saját igényeire szab az ember telepítés után. 

Aztán jött az azóta is tartó függőségem:

Crunchbanglinux: http://www.crunchbanglinux.org

Egy egy emberes projektnek indult, ma már elég nagy közössége van. Angol nyelvű a fóruma, és a weboldala, bár a francia felhasználók készítettek hozzá saját nyelvű fórumszekciót.

Lassan már három éve csak ezt használom.. Miért? Mert igazából ezalatt az időszak alatt mélyültem csak el a Linux rejtelmeiben. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindent tudok, sőt egyre inkább azt hiszem, hogy még semmit... De nagyon sokat tanultam a három év alatt teljesen autódidakta módon. Ebben nagy segítségemre volt a Crunchbanglinux, és a hozzá tartozó közösség.

Miben is rejlik a Crunchbang ereje?

Nos amíg csak a felületes szemlélődéssel voltam elfoglalva, egy csomó olyan dologba ütköztem, ami rákényszerített a terminál (parancssor) használatára. Ez persze eléggé idegesített, mert úgy éreztem magam mindig, hogy "jó persze másol beilleszt, majd enter, de ez mi a franc??".... Aztán mikor először rátettem a kezem a #!-re (#! a Crunchbanglinux logója, a továbbiakban így jelenik meg. a rovidebb szöveg érdekében :-D), megértettem, hogy a terminál akár még a barátom is lehet, meg a szövegszerkesztő is...

A #!-ben ugyanis a legtöbb dolgot nekünk magunknak kell beállítani szövegszerkesztővel.. Persze nem kell ám megijedni, mert eleve az asztali menüt úgy lőtték be, hogy az ember gyereke megtalálja ezeket a beállításokat. Szóval nem kell keresni a hatalmas könyvtárrendszerben, hogy adott konfigurációs fájl hol van. (persze később azért a kíváncsiság csak rávitt, hogy mindent megtudjak, hogy hol mit lehet állítgatni) Rászoktam arra, hogy olvassak.. Igen nagyon sok olvasnivalóval szolgál a Linux... Csak nyissunk meg egy terminált, és üssük be:

  man gmrun  

Igen, a Linux alatt szinte mindenről olvashatunk a leírásokban.. A programok funkcióiról, terminálparancsokról..
Szóval aki nem rest tanulni, nagyon hamar elég hasznos tudást szerezhet azzal, ha feltérképezi a saját rendszerét


Nos.. Úgy érzem eljutottam a rövid történet végére, mivel a speciális eseteket, megoldásokat amikkel találkozok/találkoztam, szeretném külön leírásokban szemléltetni..

CB AGAIN!! :-D

Igen, megint visszatértem a Crunchbang-hez..
Feltettem a Crunchbang Statler Alpha2-t.
Az első benyomásaimat majd a hétvégén leírom, most már lesznek képernyőfotók is, ha esetleg
valakit majd élrdekel, bár látván az eddigiek 0 mennyiségű hozzászólását, szerintem magamnak blogolok.
Na nem azt mondom, hogy ez baj lenne, hiszen a blog lényege pont egy online diary lenne,
amit más is elolvasHAT HA akar. Ha meg nem akar, akkor dugiban írt diary.. :-D
Szóval a hétvégén nekiesek megint a blogolásnak (is).

Rendszerváltás

Mármint nem politikai értelemben, hanem a laptopomon. Mivel Svédországban dolgozom, ki kellett találnom valamit a nettel lapcsolatban gyorsan. Vettem egy Telia 3G/HSDPA Mobile Broadband Sticket, de mivel LinuxMint alatt offline nem tudtam behergelni, ezért most Win XP-re vagyok kárhoztatva. Persze remélem nem sokáig, mert most nézegettem a how-to-kat erre a Huawei E1750-re.Találtam is megoldást, csak sajna meg kell várnom, míg hazamegyek szeptemberben, mert elég macera, majd otthon újra felteszek valami Linuxot, és azon belövöm.Valószínű, hogy Mint lesz, vagy Crunchbang, addigra talán lesz belőle béta. Bár a Minttel eddig nagyon elégedett voltam Ha sikerül belőni, akkor leírom, hogy mások is okulhassanak.

Svédország

Sziasztok!

Jelenleg Svédországban melózok, ezért nem írtam mostanában.
Mivel itt elég unalmasak a hétvégéim, lesz időm írogatni.

Mostanában nagy a sürgés-forgás a Linux, és úgy általában
az opensource háza táján...
Hogy csak az utóbbi pár nap híreit említsem:

KDE 4.5 rc, Linuxmint 9 (rögtön három régi-új felhasználói felülettel),
az Oracle beint a PostRegSQL-nek... van itt sok minden ami érdekes.
Számomra azonban a LinuxMint 9 az érdekes, meg az, hogy hála az égnek
gondoltak az ilyen minimálablakozóbuzikra is mint amilyen én vagyok.
Lássuk csak mi van itt: Linuxmint 9 LXDE, FLUXBOX, XFCE.!!!
Ezek közül kiemelném, hogy a Fluxboxos verzióban helyet kapott
a sokak által kedvelt Tint2 panel, így a FluxosMint még egyet
lépett a szívem felé. A motorháztető alatt persze a szokásos Mintes
megszokott alkalmazások vannak, viszont az Lxde verziónál valamire
nagyon felkaptam a fejem: A PcmanFm oldalpanelján feltűnt nekem egy
"Applications" nevezetű könyvtár, ami üres. Hmm.. Vajon olyasmin töri
az agyát a mentolos csapat, MINTha az Apple Mac OS X-ben a Finder
Applications mappáját szeretnék utánozni??? Nem rossz ötlet.
Magam már próbálkoztam annak silány és nevetségesen egyszerű másolatá-
val: a usr/share/applications-mappát softlinkeltem a /home mappámba,
és kihúztam az oldalpanelra is. Persze, ez nem úgy működik, mint a
Finderben, mivel nem lehet dragNdrop módszerrel appot instalálni,
de legalább a fájlkezelőből is elérhető minden app gyorsan.
Ez főleg azoknak hasznos, akik szeretik a minimális
kezelőfelületeket (én is), és nincs "start" menü, csak egy
Openbox, vagy Fluxboxmenü, meg egy tint2, viszont néha odaül
a barátnő is a gép elé, és nem találja az "Internetet", csak
a minimál menüben annyit lát: Files,Terminator,Settingz.
Nos, Ilyenkor ha megnyitja a kedves a fájlkezelőt, akkor
a fent már említett módon könnyedén rálel az alkalmazásokra.

Kicsit elkanyarodtam a tárgytól, de mivel ez az én blogom, így azt csinálok amit akarok :-D

Szóval, az a lényeg, hogy Mentolosék jól odapakoltak a tűzre.
Pedig már-már temetni kezdtem az XFCE, és a Fluxbox ágat, de
hála az égnek nem így lesz.

Ugyan ide tartozik, ám a jövőbe mutat, hogy a blogokon, és
a community oldalon olvasgatva, olyan félszavakra, és susmusokra
lettem figyelmes, hogy Minték ejteni akarják az Ubuntut,
és ők is átállnának a Debian alapokra. Ez ismét csak sokaknak
okozhat örömöt. Most ennyi jutott eszembe, holnap folytatom!
Csőváz!

LinuxMint 8 Helena

Szervusztok!
FRISSÍTVE 2010.01.25

Nemrég kipróbáltam(rákényszerültem, mert egy kernelfrissítés szétb@szta rendszeremet, és időm az nem volt bugsearch-re, inkább egy frankó kis félórás reinstall, aztán még negyed óra a synaptic-ban...), és azóta is használom.

Tapasztalataimat megosztanám:

Nekem mindig is tetszett a Linuxmint, mert az Ubuntu gyengeségeit általában jól kijavították, és van egy-két nagyon jó saját fejlesztésű cuccuk (Mintmenü, Mintinstall, Mintbackup, Mintupload) amit más disztribútorok is átvehetnének, mint a Linux ügyének előrevitelét elősegítő dolgot..
//off Na ez a mondat is faszahosszú lett //on

A multimédiás képességei már megint, mint a Mintnél általában nagyon jók. Én jelenleg egy Dell Studio 1537-lapost hajtok vele, a GPU-nak nem nevezném valami, az Intel X4500HD, tehát nem
egy erőmű. Mindezek ellenére, kellemes meglepetésként konstatáltam, hogy az olyan dolgok (pl: Blender egykor bugos kezelőfelülete, Gimp-nél a vonalzók szétesnek, és csak valami krix-chrax van helyette, Google Earth egyszerűen használhatatlan volt anno) amik régbben (8.10, 9.04) az Ubuntu alapú Crunchbang alatt nem mentek, most mennek, sőt szaladnak! Ráadásul, dupla az öröm, mert a Firefoxot leváltottam Google Chrome-ra!!!

Isteni gyors!
//irónia Kezdek reménykedni benne, hogy talán a jövő év, vagy az azt követő, vagy egyszercsakmajd, a LINUX ÉVE LESZ... :-D //irónia off

Viccet és iróniát félretéve, tényleg fejlődött a dolog!

Végül néhány szkrínshát:









Egy kis frissítés....
Azóta is boldogan használom a Mint-et, a grafikus vezérlő jó tulajdonságainak egyértelműen az újabb kernel az oka, csak azt elfelejtettem anno ide beírni. Aki még a 2.6.31 előtti kernelt használ, annak valószínűleg még a vacakabb inteles drivere van, de persze ez egy kernelfrissítéssel megoldható, viszont ezt azért nem javasolnám mert esetleg más alkalmazások elhalálozásához vezethet, szóval mindenki csak a saját felelősségére, avagy kedvtelésére rontson neki a kernelnek....
Én speciel úgy jártam, hogy feltettem a Crunchbang-re a legfrissebb kernelt, és szépen $$@szott elindulni, nem érdekelt volna, hogy nincs grafikus felület, de a GRUB sem jött be, akkor eszméltem rá a szörnyű tényre, hogy az új kernelekkel már jön a GRUB2(illetve 1.9.blablabla),
és mivel én nem vagyok még akkora "parancssor bajnok", hogy ezt megoldjam, ezért inkább újrahúztam a cuccot... illetve így lett a Mint 8, amit azóta nem bántam mag!

A napi használat közben arra lettem figyelmes, hogy jellegzetes, és amúgy nagyon hasznos Mint-menü olykor fogja magát és lefagy, ilyenkor újra kell indítani (csak a menü kisalkalmazást)
Ez nem sűrűn fordul ugyan elő (hetente egyszer, de leginkább ha wine-os alkalmazást futtatok)
viszont egy kissé bosszantó. Aztán kb egy hete jött valami frissítés hozzá, és már nem rakincátlankodik.

Amit még a wine segédletével futtatott alkalmazásoknál megfigyeltem:
Ha túl sok ablak van egyszerre megynyitva, és esetleg már van pár napos uptime, akkor egy idő után a compiz egyszerűen eldobja az asztali efekteket, és visszaáll alap helyzetbe.
Ez is bosszantó, viszont legalább nem fagy ki az egész X..
Konklúzió: legyünk tisztában videóvezérlőnk telljesítményével, és ne vigyük túlzásba a cicomát.
Mielőtt még az a vád érne, hogy bort iszom és vízet prédikálok: Nem, nem raktam rá minden efektet, igen, a minimalista desktop híve vagyok, de ha már adódott a lehetőség, hogy Gnome környezetben dolgozzak, úgy gondoltam, hogy nosztalgiából még a Mac-es időkre visszaemlékezve legalább a Hot Corners, és a desktop wall efektet, és hasznos tulajdonságait kihasználom.

Na mára ennyi, majd még írok, bár most erős késztetést érzek, hogy visszatérjek a Crunchbang-re, és ott folytassam a Conky-Lua scriptek írását, és az asztali környezet faragását ahol abbahagytam..... FRISSÍTVE 2010.01.25