KDE - Az asztal, ahol élünk 14. rész

Mai cikkünk tesztalanya az openSUSE elsődleges asztali környezete a KDE. A régóta Linuxot használók számára már ismerős lehet , hiszen már az első kiadásaiban kitűnt a "tömegből", felhasználóbarát felületével, és jól összehangolt alkalmazásaival.  A KDE ugyanis nem csupán egy asztali környezet, hanem, ahogyan azt az angol nyelvű weboldalon fel is tűntetik, egy alkalmazás gyűjtemény, vagy alkalmazás összeállítás (Software Compilation). Ha felkeressük a Wikipedia ide vonatkozó oldalát, magyarul is olvashatunk a KDE projekt történelméről. Maga a fejlesztés kezdete egy elégedetlen diák kitartásának, valamint egy lelkes, nyitott közösség erejének köszönhető.

Idézet a wikipedia.org, KDE oldaláról

A fejlesztést a tübingeni Eberhard Karls Egyetem egyik diákja, Matthias Ettrich indította el 1996-ban. Bizonyos dolgok a Unix asztalban nem tetszettek neki. Zavarta például az, hogy szinte minden fontos alkalmazás más grafikai elemkészletet használt, nem volt egységes a működésük és kinézetük. Tervei közt nemcsak az alkalmazások készítése volt, hanem egy teljes asztali környezet, mely kinézetre, érzetre és munkára egyaránt egységes és következetes. Ugyanakkor céljai közt szerepelt, hogy egyszerűen használható legyen, mivel barátnője nem tudta használni az akkori alkalmazásokat. A Usenet-en megjelent felhívása sokak érdeklődését felkeltette, így megszületett a KDE projekt. Matthias Ettrich a Qt eszközkészletet választotta a KDE projekthez. A programozók hamar elkezdtek KDE/Qt alkalmazásokat írni, így 1997-re már néhány alkalmazás meg is jelent.

A Qt fejlesztőkörnyezetnek hála, a KDE komplett alkalmazásgyűjteménye elérhető az összes népszerű operációs rendszerre. Tehát, ha valaki szeretné akár a Calligra Suite-ot, vagy a Dolphin fájlkezelőt használni, annak nem kell lemondania róla, még akkor sem, ha Windowst, vagy Mac OS X-et használ.

Az első benyomások

Ha egy előzőleg Windowst használó első alkalommal ül KDE elé, rögtön otthonosan mozoghat a környezetben, hiszen a KDE alapértelmezett kialakítása követi a redmondi operációs rendszer megjelenését. Ami azonban erősen megkülönbözteti a KDE-t az olcsónak nem nevezhető vetélytársa kezelőfelületétől, az az, hogy a KDE asztal minden eleme egy Plasma-kisalkalmazás(azaz Plasmoid), tehát a panel is. Ez annyit jelent, hogy a többi Plasmoiddal együtt, a képernyőn bárhol elhelyezhetjük.

A panel, és beállítási lehetőségei

Elrendezés, ergonómia

A munkaasztalunk alapértelmezett beállítása szerint alul találunk egy panelt a szokásos rendszertálca elemekkel a jobb szélen, egy óra, valamint az értesítési terület társaságában. A panel bal oldalán a megszokott "startmenü" -szerű  menü, ami a KDE egyik nagyon hasznos eleme. Az alkalmazásindító menü (Kickoff) tartalmaz egy több csoportba, azaz inkább szekcióra bontott menürendszert:

Kedvencek



Ide felvehetjük kedvenc alkalmazásainkat. A lista méretét kedvünk szerint bővíthetjük, akárcsak a LinuxMint Cinnamon, vagy a Mate asztali környezetében már megismert Mintmenüben. Ahhoz, hogy ezt megtegyük, csupán az alkalmazások menüpontból ki kell választanunk a kedvenceinket, majd egy jobb egérgombra előugró menüből kiválasztani a "hozzáadás a kedvencekhez" -menüpontot.

Alkalmazások



Ebben a szekcióban az installált alkalmazások közt böngészhetünk egy szépen áttekinthető kategorizált menürendszerben. Annyi különlegessége van a menünek, hogy itt nem oldalra kibontva tárulnak elénk az alkategóriák, hanem szinteket lépünk, az egyes szintek közt egy kis "helysáv" segíti a navigálást a menü tetején.

Számítógép



Itt voltaképp a "helyek" menüt találjuk, mely megjeleníti számunkra a fájlkezelőben oldalsávra kihelyezett hivatkozásokat, felcsatolt külső merevlemezeket, memóriakártyákat. Valamint itt tudunk azonnal belépni a Yast2 vezérlőpultba, ahol rendszergazdai jogokkal beavatkozhatunk az openSUSE "lelki világába". Ez ugyebár disztribúcióspecifikus, tehát Kubuntun gondolom a Yast2 helyén a szoftverközpont, vagy a beállítások panel található.

Előzmények



A legutóbb megnyitott dokumentumokat, alkalmazásokat láthatjuk a következő fülre kattintva. Ez egy nagyon hasznos funkciója a Kickoffnak

Kilépés



Egy teljes körű munkamenet kezeléssel kapcsolatos menüt találunk, ahol számítógépünket leállíthatjuk, újraindíthatjuk, hibernálhatjuk, vagy felhasználót válthatunk,  kijelentkezhetünk, esetleg a képernyőt lezárva megvédhetjük aktuális munkánkat az avatatlan kezek elől.

Megjegyzendő részlet még a keresőmező a menü felső szélén, melynek segítségével kereshetünk kulcsszavakkal helyi alkalmazások közt, vagy akár az interneten is. Tehát, ha megszoktuk már a Windows alatt a "startmenüt", akkor a KDE-ben csupán ennek használatával is elérhetünk minden funkciót, amit a KDE, vagy az adott disztribúció lehetővé tesz. További érdekesség, hogy a panel elemeit egyenként is a képernyőre "dobhatjuk", lehetővé téve az alkalmazásváltó, az értesítési terület, az óra, valamint a Kickoff független elhelyezését.

A KDE fejlett menüje a Kickoff

Plasma Desktop

A Plasma Desktop valójában egy másik alkalmazás továbbgondolása. A KDE korábbi verziói is jól megkülönböztethető változásokat hoztak minden nagyobb verziószám váltáskor. Ez így volt a 3.5 verzió esetében is. Akkor vált a KDE szerves részévé, az előtte még független, de KDE-re kihegyezett SuperKaramba minialkalmazás gyűjtemény. A Plasma Desktop a SuperKaramba projekt utánérzése, mely már a KDE projekt fontos alkotóeleme. Ez nem azt jelenti, hogy emellett nem használhatunk régen megszokott SuperKaramba kisalkalmazásokat. Ellenkezőleg, akár a két megoldás egymás mellett is kiválóan működik. Ha a disztribútor által "csomagolt" Plasma összeállításban nem találunk megfelelőt, vagy hiányérzetünk támad, a Plasma kisalkalmazások menedzselésére szolgáló kezelőfelületen is van lehetőségünk további kisalkalmazásokat beszerzésére. Amennyiben még ez sem elegendő, a KDE-look.org, vagy a KDE-apps.org webhelyeken is érdemes körülnézni.

Aktivitások

KDE környezetben nem csupán virtuális asztalaink, de úgynevezett "aktivitásaink" is lehetnek. Azaz egy célfeladatnak megfelelően alakíthatjuk ki a Plasma kezelőfelületet. Az "aktivitások" lényege, hogy használhatunk több elrendezést egyidejűleg. Így jelentősen megnövelhetjük a Plasma Desktop hatékonyságát. Ha billentyűzetről szeretnénk inkább navigálni, használhatjuk a már előre elkészített "keresés és indítás" aktivitási sémát. Az openSUSE által szállított alapértelmezése szerint hét séma van, az "asztali ikonok", a "fényképek", a "keresés és indítás", "asztalrács", "mappanézet", "újság-elrendezés", valamint a "munkaasztalok csoportosítása" aktivitási séma. Persze mi magunk is hozhatunk létre egyedi sémákat, és távolíthatjuk el bármelyik használatban lévőt.

Aktivitások

Beállítási lehetőségek



A KDE is rendelkezik egy afféle vezérlőpulttal. Itt mindent testre szabhatunk, amit csak el lehet képzelni. Az alkalmazások megjelenésétől, az asztali effekteken keresztül, a Plasma témán át, annyi beállítási lehetőségünk van, hogy csak az tart egy teljes napig, mire minden apró kis menüpontot átvizsgálunk. Ez előnye is, és egyben a hátránya is a KDE-nek. Előnye, mert a KDE messzemenően a legjobban konfigurálható asztali környezet, hátránya pedig azért, mert kezdő felhasználókat akár el is ijeszthet ez a fajta bonyolultság. Ha azonban a kezdeti zavarunk után figyelmesen áttanulmányozzuk a KDE képességeit, hamar felismerhetjük, hogy ennél jobban testre szabni, már csak a kézzel varrott öltönyt lehet. Mivel a KDE teljes körű bemutatása egy cikk terjedelmét jóval meghaladná, ezért kiemelnék pár olyan érdekességet, ami kiemeli a KDE-t a többi asztali környezet közül. Avagy, miért is szeretjük a KDE-t?

Kwin

A Kwin a KDE ablakkezelője. Objektív szemmel nézve is, szinte kimeríthetetlenek azok a lehetőségek, megoldások, amelyekkel a Kwin rendelkezik. Az ablakok fülekkel való csoportosításától, az alkalmazásszintű ablakszabályokon keresztül, a munkaterületenkénti automatikus elhelyezésen át rengeteg lehetőségünk van arra, hogy a KDE, valamint a Kwin képességeit kihasználva megkönnyítsük mindennapi munkánkat. Ha figyelmesebben körülnézünk az ablakkezelők képességei közt, arra a végkövetkeztetésre juthatunk, hogy a Kwin az összes ma használatban lévő, fejlesztés alatt álló ablakkezelő hasznos tulajdonságait tudhatja magáénak. Mire gondolok?

Ablakcsoportosítás fülekkel

Ha két alkalmazást használunk egyszerre, és az ablakaik között szeretnénk sűrűn váltogatni, előfordul, hogy egyszerűbb egy kattintás az ablak felső szélén a másik alkalmazásra, mint az Alt-Tab billentyűkombinációval megkeresni, főleg, ha esetleg nyitva van még számos más ablak is. Ahhoz, hogy az ablakokat "összerendezhessük" mindössze az egyik alkalmazás címsorát kell az egér középső gombjával belehúzni, a másik ablak címsorába.

Lapfülek az alkalmazásablakokon

Ablak/alkalmazásszabályok létrehozása

Okos ablakelhelyezés a munkaasztalon

A következő képesség is nagyon hasznos lehet. Ha munkánk során van egy magas, ám keskeny szövegszerkesztő ablak, mellette egy kis fájlkezelőablak, aminek elég egy negyed képernyőnél is kisebb hely, azt is megoldhatjuk, hogy alkalmazásaink mindig egy adott pozícióban, méretben nyíljanak meg.

Okos ablakelhelyezés a virtuális asztalokon

Meghatározhatjuk egy alkalmazásnak, hogy csak az egyik munkaterületünkön (virtuális asztalon) nyíljon meg. Így nagyon gyorsan válthatunk a munkaeszközeink közt a munkaterület váltásával, melyhez le sem kell emelnünk a kezünket a billentyűzetről. Ez a képessége a Kwin-nek számomra azért is különösen érdekes, és igen, ez itt a szubjektív rész, mert Openbox alatt is van erre lehetőségünk, csak annyi a különbség, hogy Openboxon nincs grafikus beállítási lehetősége ennek a (lehet, hogy csak számomra) nagyon hasznos funkciónak. Ez esetben azonban nem kell konfigurációs fájlokban turkálni ahhoz, hogy ezt a képességet testre szabhassuk.

Mozaikos ablakelrendezés, azaz window-tiling

Mozaikos ablakelrendezés

Bár ezt a kifejezést már olvashatta minden rendszeres olvasó, ez az első eset, hogy egy asztali környezet bemutatásakor megemlítem. A KDE Kwin-je ezt is tudja! Képes alkalmazásablakainkat automatikusan oszlopos elrendezésben, vagy spirálisan elhelyezni a kijelzőn, a megnyitás sorrendjében. Egy teljes értékű asztali környezet egy tiling-ablakkezelő tulajdonságaival, igazi nyerő párost alkothat.

Ablakdekorációk, árnyékolás, effektek

A rengeteg opció közt fellelhetünk még számtalan érdekességet, többek között a maximalizált méretű ablakoktól elvehetjük a kompozítálást. Ez azt jelenti, hogy a már eleve szinte az egész képernyőt kitöltő ablakok alá a kompozítor (jelen esetben az XRender, vagy OpenGL közt választhatunk a beállítások között) nem rajzol árnyékot, hiszen felesleges, mert csak szükségtelen erőforrás pazarlás. Ugyanitt megjegyezném, hogy akár az egész ablakdekorációt is letilthatjuk a maximális méretű ablakoknál, így nem lesz az ablaknak kerete, ezzel is majdnem húsz pixelt nyerve a munkára fogható terület számára.



Témázás, optikai tunning

A KDE, akár az összes többi asztali környezet, könnyen átalakítható egyéni esztétikai elvárásainknak megfelelően. Ráadásul mindez úgy lehetséges, hogy legtöbb esetben még egy webböngészőt sem kell nyitnunk ahhoz, hogy egy asztaltémát, ablakdekorációt, vagy akár egy új Plasmoidot installáljunk. A KDE minden egyedire formálható részegységében találunk egy "letöltés" -gombot, mellyel tovább stafírozhatjuk a KDE már eleve elég látványos megjelenését.

Akinek még ez sem lenne elég, annak a szokásos /usr/share/icons, a /usr/share/fonts, valamint a /usr/share/kde4/apps/color-schemes/ -mappákban érdemes mélyebben matatni. Ha pedig szeretnénk egyedi asztaltémát, akkor a /usr/share/kde4/apps/aurorae/themes/ -mappát kell meglátogatni. Amennyiben a "gyári" témamotor (szép magyartalan kifejezéssel élve, mivel nem igazán lehet a theme-engine-t lefordítani) nem nyeri el tetszésünket, úgy találunk a már fentebb is említett KDE-témázással foglalkozó weboldalakon, valamint a deviantart.com-on is nekünk tetszőt. Érdemes itt rákeresni a "bespin", valamint a "BE:::SHELL" -kifejezésekre, ha valaki igazi extrém átalakításra vágyik. Megemlíteném még az Androbit Plasma témát, melyet a beállítási lehetőségek közt is megtalálunk, ahogy azt az egyik képernyőfotó is tanúsíthatja. Nos, mivel már kellőképp  elmerültünk az optikai tunningban, egy kicsit visszakanyarodnék a cikk lényegére, azaz a KDE további érdekes, megemlítendő alkalmazásaira, funkcióira. Folytassuk tehát azokkal az igen hasznos alkalmazásokkal, melyek megkönnyíthetik mindennapi életünket, valamint ha eddig nem ismertük volna ezeket, elképzelhető, hogy egy-egy igazi hiánypótló megoldásra tehetünk szert, már amennyiben a KDE-t választjuk.

Fájlkezelés

Dolphin

A KDE alkalmazás gyűjtemény fontos alkotóeleme a Dolphin fájlkezelő. Első ránézésre (azaz az alapértelmezett beállítások szerint), ez is csak egy újabb fájlkezelő alkalmazás. Viszont, amint egy kicsit elbíbelődünk a beállítási lehetőségeivel, egy terminálablak, valamint egy részletes nézet panel is "elővarázsolható" a Dolphin felületére. A könyvtárunk nézetei közt válthatunk akár kétpaneles nézetre is. Ezzel nagyban megkönnyítve a fájlok mozgatását két mappa között. Ha valakinek még ez sem elég, a Dolphin képes "tabokba" azaz lapfülekbe is rendezni a megnyitott mappáinkat, így egyetlen Dolphin ablakban dolgozhatunk sok mappával egyszerre. Ha ehhez még hozzávesszük a Kwin lapfül képességeit is, akkor sok mappában tudunk dolgozni egyszerre egyetlen alkalmazásablakon belül. Ennek előnye akkor mutatkozik meg, amikor a fájlkezelőben olyan műveletet hajtunk végre, amely root-jogokat kíván, de mellette a "sima"  ablakban is szeretnénk tevékenykedni. A Dolphin, mivel szerves része a KDE-nek, így nagyszerűen együttműködik a többi KDE alkalmazással. Tehát, ha egy fájlt szeretnénk küldeni, tömöríteni, lemezre írni, vagy bluetooth segítségével egy mobileszközre küldeni, erre is van lehetőségünk, hiszen a környezetfüggő menüből elérjük ezeket a funkciókat.

Dolphin, a KDE fájlkezelője

A KDE fájlkezelési képességeinek egyik sarokpontja a Nepomuk fájlindexelő szolgáltatás. Azért említem meg, mert okozhat bosszús pillanatokat. Az én esetemben ugyanis akkora processzorterhelést produkált, hogy hirtelen jobbnak találtam kikapcsolni. Javaslom, hogy ha először telepítünk KDE asztali környezettel disztribúciót, az legyen az első dolgok egyike, hogy "ellássuk a Nepomuk baját". Azaz nézzük át, hogy az alapbeállításokban mi van kijelölve a Nepomuknak keresésre, mert az én több mint háromezer beérkezett levelem akasztotta meg az amúgy nagyon hasznos szolgáltatást. A Nepomuk egyébként egy nagyon fontos része a KDE-nek, hiszen a mappáinkban folyamatosan figyeli a változásokat, ezzel is elősegítve a kereséseink pontos találati hatékonyságát. Ha rendelkezünk egy külső háttértárral, akkor időzített mentéseket is készíttethetünk fontos mappáinkról a Nepomukkal.

A Nepomuk beállításai

Internet

Konqueror

Eredetileg a Konqueror a KDE kis mindenese volt, ugyanis webböngésző, valamint fájlkezelő alkalmazás is "egy személyben". Mára azonban, mivel szinte webböngésző dömping tapasztalható, és a KDE projekten belül is van egy saját konkurens fájlkezelő alkalmazás (Dolphin), a Konqueror szép csendben a feledés homályába merült.. Ennek ellenére még mindig része a KDE Software Compilationnak, de bevallom öszintén, én is jó ha csak párszor használtam. Viszont azt azért érdemes tudni róla, hogy ha mégis használatba vesszük, akkor kellemes csalódásban lehet részünk, ugyanis nagyon gyors. Ezen felül szépen illeszkedik a KDE megjelenésébe, tehát a gördítősáv is a KDE témának megfelelően fog kinézni, ami ugyan mindössze egy esztétikai apróság, ám nem mehetünk el mellette szó nélkül. A Konqueror remekül együttműködik a többi K-betűs alkalmazással, látszik, hogy szinte úgy öntötték egybe az egész szoftverkörítést. Amennyiben úgy döntünk, hogy a mostanság népszerű nyílt forráskódú triumvirátus (Google-Chrome, Firefox, Opera) egyik tagja helyett, a inkább használnánk a KDE saját megoldását, nem nagyon lőhetünk mellé. Az internetes tartalmak korlátlan elérhetőségének érdekében pedig kiegészíthetjük pluginekkel, egyedi szkriptekkel, a Webkit (KHTML) alapú webböngészők ősanyját.

Kopete

A Kopete a KDE csevegőszoftvere, melyet már nagyon régóta ismerhet mindenki, aki a kezdetektől fogva nyomon követi a kék köntösbe bújtatott asztali környezet előéletét. Csatlakozhatunk a segítségével az összes ma népszerű közösségi hálózat csevegőjéhez, különösebb extra beállítgatások, vagy kellemetlenségek nélkül. Ami említést érdemel, az a  videócsevegés lehetősége, amit sajnos MSN felhasználói fiókom híján nem igazán tudtam letesztelni, de akinek van erre lehetősége, az legyen szíves, és írja le hozzászólásban!

Ktorrent

Egyszerű, áttekinthető kezelőfelületű letöltőalkalmazás a Ktorrent. Mindent tud, ami ma elvárható egy torrett alkalmazástól. Manapság nagyon kényes téma a torrentezés, a fájlmegosztás, vannak támogató és ellenző vélemények milliószám az interneten. Az én szerény véleményem az, hogy nem magát a "torrentezést" kellene büntetni, hiszen ez a fizetős fájlmegosztás platformja is lehetne akár. Belemehetnénk a monopolhelyzetű kiadó vállalatok gerinctelen üzleti stratégiájába is, de ez most nem az a cikk.
Mindenesetre örvendetes, hogy a KDE is rendelkezik egy saját torrent kliens megoldással, mely méltó helyettesítője lehet a Windows felhasználóknak szinte alapértelmezett Utorrent-nek.


Multimédia

Kaffeine

Alapértelmezett médialejátszónk videók megtekintéséhez a Kaffeine. Különösebb "ékes" tulajdonságát nem igazán tudnám kiemelni. A feladatát ellátja (már amikor, de ezt majd a szubjektív részben taglalom), egyszerűen használható, letisztult kezelőfelületű kis médialejátszó.

Amarok

Az Amarok azért érdemel meg egy külön bekezdést, mert véleményem szerint (bár az én véleményem nem szentírás), talán minden idők legjobb zenelejátszó szoftvere. Azon kívül, hogy a ma elvárható alapokat nyújtja, rendelkezik rengeteg extra képességgel is, melyek külön is megérdemelnének egy-egy cikket.

Az egyik már nagyon régóta integrált kiegészítője a beépített webböngésző, mely megjeleníti az épp aktuális szám előadójának Wikipedia információit. Ez ugyan szintén erősen szubjektív, de véleményem szerint ez egy nagyon hasznos funkció.  Azért emelem ki ezt a kis kiegészítőt, mert az Amarok már akkor "tudta ezt", amikor a többi zenelejátszó szoftver még a fasorban sem volt a hasonló funkciók terén. Úgy is mondhatnánk, hogy sok fejlesztőnek talán az Amarok képességei adtak ötletet.

Ha tovább megyünk a sorban, találunk még dalszöveg megjelenítőt, mely ráadásul szépen lassan "olvastatja" azaz görgeti a dalszöveget a szemünk előtt. Ez megint csak egy igen hasznos funkció. Ami esetleg idegesítő lehet, az az, hogy a gördítés sebességét nem lehet állítani, de legalább kikapcsolható, így olyan sebességgel olvashatjuk, ahogy nekünk tetszik. Ez egy Karaokee házibulin még jól jöhet...

Internetes áruházak terén sem kell az Amaroknak a szomszédba mennie, hiszen az Amazon Music Store is megtalálható a repertoárban. Fájó pont, hogy ez kis országunkban még nem működik. Van Magnatune, Ampache, valamint Gpodder plugin is, és a Last.FM kiegészítőről sem feledkezhetünk meg, viszont sajnos ezek legtöbbje nem sokmindent ér a "szittya nemzet fiának". Ami viszont pluszpontot jelent, az a magyar rádió gyűjtemény, amit azonnal megtaláltam a letölthető kiegészítők között. Igen, az Amaroknak is, mint szinte az összes KDE alkalmazásnak, van egy kis bővítmény letöltő felülete, ahol elég sok kiegészítő szkript megtalálható a "farkasos lejátszóhoz" .

Amarok

Iroda

Kontact

A Kontact a KDE PIM alkalmazása. Érdekessége, hogy moduláris a felépítése, az egyes modulok, önálló alkalmazásként is megnyithatók.

Kmail

A Kmail része a Kontactnak, azonban önálló alkalmazásként is "futtathatjuk" ahogyan azt az előbb is említettem. A Kmail nagyon szépen együttműködik a többi KDE alkalmazással, no meg persze a mindenkori alapértelmezett webböngészőnkkel. Így nem jelent gondot egy új e-mail kapcsolat felvétele a címjegyzékbe, vagy egy "mailto" linkre kattintva azonnal a Kmail-ben írni a levelünket.

KAddressBook

A KDE címjegyzék kezelő alkalmazása. Kiválóan együttműködik a Kopete, a Kmail, valamint a Konqueror alkalmazásokkal, vagy a Konquerort helyettesítő egyéb webböngészővel. Címlistánkon belül csoportokba szedhetjük ismerőseinket, valamint nagy mennyiségű információval operálhatunk. Az a kritika tehát nem érheti a KAddressBookot, miszerint kevés adatot tárolhatunk vele ismerőseinkről.

Akregator

Az Akregator a KDE hírolvasója. Egyszerűen csak be kell gépelnünk a kívánt weboldal címét, majd az Akregator automatikusan letölti nekünk a hírcsatornát, mindenféle vesződségek nélkül. Ezek után beállíthatjuk, hogy milyen rendszerességgel keressen friss híreket a weboldalon, és hogy mennyi ideig tárolja ezeket. Módunkban áll az is, hogy a számunkra érdekes hírek olvasásához az Akregatorral betöltessük a teljes weboldalt. így voltaképpen van egy második webböngészőnk is.

Akregator, a KDE hírolvasója

KOrganizer

Naptár alkalmazás. Mindent tud, amire csak egy ilyen jellegű szoftver képes lehet. Tervezett időpontjainkra különféle figyelmeztető eseményeket állíthatunk be. Figyelmeztetőnk lehet egy szöveg a képernyőn, de akár egy lejátszott dallam is, mely akár az egyik kedvenc számunk is lehet a zenegyűjteményünkből.

Az irodai csomag részeként megemlítendő a komplett Calligra Suite is, ami a KDE Software Compilation megoldása a Microsoft Office kiváltására. Mivel nem vagyok egy nagy Office szakértő, személy szerint annyi tapasztalatom van az irodai csomaggal kapcsolatban, hogy az én szerény alapvető igényeimet kielégíti.

KDE Wallet-Manager

A fent említett alkalmazás felelős a jelszavainkért. A Kwallet, egy virtuális kulcstartókezelő. Egy közös jelszó segítségével titkosítja az összes jelszavunkat, amit napi munkánk során használunk. Persze arra is van módunk, hogy mellőzzük a kulcstartókezelőt, viszont így egy helyen megtekinthetjük a vezeték nélküli hálózatunk jelkulcsától kezdve, az e-mail címünk jelszaván át, a Facebook jelszavunkig mindent.





Szubjektív

Amikor három héttel ezelőtt behelyeztem az openSUSE 12.2-vel "megtöltött" pendriveot az egyik USB csatlakozóba, hirtelen az villant át az agyamon, hogy nagyjából hat-nyolc évvel ezelőtt, hasonló izgalom fogott el, amint a kaméleon logós CD-t betoltam az optikai meghajtóba. Elmondható, hogy az openSUSE csapat már nagyon régóta tagadhatatlan mecénása a KDE projektnek. Ennek megfelelően, bevallom voltak is elvárásaim. Az elmúlt tíz évben hatalmas változások mentek végbe a KDE világában. A 3.5 -verzió után a 4.0 egy igazi bughalmaznak indult. A kezdeti stabilitási gondok, valamint a csalódott felhasználótábor egy kis időre visszaverték a KDE népszerűségét. Ám ezeknek a problémáknak ma már csak a rossz emléke létezik. Nem mondom azt, hogy a KDE egy hibátlan összeállítás, de azt ki merem jelenteni, hogy eddig a legjobban "összedrótozott" asztali környezet, vagy alkalmazásgyűjtemény, amit valaha használtam. A KDE alap kiépítésben egy kicsit túl sok csilli-villit tartalmaz személyes meglátásom szerint, ami nem hiba, mindössze egyéni ízlés dolga. Az első dolgok egyike amit megváltoztattam, az az ablakok ragyogás effektje, aztán jött a Nepomuk finomhangolása. Ha még így is túl sok az étvágya a KDE-nek, további lehetőségeink is vannak. A renderelést is bízhatjuk az OpenGL helyett az Xrandr-re, ezzel is tehermentesítve az esetleg már öregecske videokártyánkat. Ha az apró részletekig elmegyünk a KDE étvágyának visszaszorításában, egy meglepő, ám elgondolkodtató 260-280 MB értéket kapunk, ami megfelel egy LXDE átlag étvágyának. Ezek után jöhet a kérdés: "Oké, de milyen fontos funkciók esnek áldozatul a beavatkozás hatására?" Nos megint egy meglepő fordulat, hogy a fájlindexelést leszámítva szinte semmi. Ugyanis ha letiltjuk az asztali effekteket, attól a Plasma Desktop ugyanúgy működik tovább, a menükből, valamint a panelekről eltüntetve az ikonokat tovább növelhetjük a hatékonyságot. Ezzel arra hívnám fel a figyelmet, hogy a KDE modern felülete ellenére, sokkal jobban skálázható, mint bármelyik másik asztali környezet. Itt most arra gondolok, hogy a sok effekt ellenére gazdaságosabban bánik az erőforrásokkal, mint teszem azt a Unity-Compiz duó. A KDE nem csupán egy asztali környezet, egy komplett platform, melyben megtalálunk szinte minden megoldást. Amire pedig esetleg még sincs egy K-betűs alkalmazás, azzal sincs gond, hiszen a GTK+ alkalmazások ugyanúgy futtathatók. Korábban említettem, hogy a Kaffeine-nel voltak problémáim. Nos, ezek vagy az én hozzá nem értésemből erednek, vagy disztribúció specifikus hiba, de ezekért én nem marasztalhatok el egy olyan médialejátszót, amelyet sokan használnak elégedetten. Jómagam a KDE alatt is a VLC-t részesítettem előnyben.

Összegzés

Előnyök

-rugalmas, skálázható a hardveralapoknak megfelelően
-stabil, nagyon ritkán, és nehezen csiholtam elő belőle a fagyást (az órának állítottam be valami nagyon extrém betűtípust, amitől a Plasma Desktop megfagyott, de újraindítottam, és nem volt gond vele)
-látványos felülete ellenére kellemesen keveset fogyaszt, mind processzorból, mind memóriából
-a végletekig testre szabható
-valódi tiling-képességek az asztali környezetek között egyedülálló módon

Hátrányok

-az ilyen fokú testre szabhatóság sajnos hátrány is, mert annyi lehetőség van a beállításokra, hogy az sokaknak először zavaró, riasztó lehet

Végszónak annyit mondanék, hogy aki eddig nem merte kipróbálni a KDE-t a kezdeti stabilitási gondok miatti berögződött ellenszenv, vagy előítéletek miatt, az tegyen bátran egy próbát, mert egy igazi kezes környezetben folytathatja eddigi virtuális életét. Aki pedig először ismerkedik a KDE-vel, annak a kezdeti megszokási idő után egy igazi svájci bicskája lesz!

Végezetül pár képben szemléltetném, hogy drasztikus átalakítással mennyire megváltoztatható a KDE felülete, alatta pedig az én "átszabott" KDE asztalomról látható egy rövid videó.

KDE, ahogyan mások szeretik

KDE, ahogyan én szeretem..

A KDE-re vágyók a legegyszerűbb módon valamelyik nagy disztribúció honlapjáról tölthetik le a népszerű asztali környezettel csomagolt változatot. A legismertebb KDE-t szállító disztribúciók listája:

Chakra
Fedora
Linux Mint KDE
Kubuntu
Mageia
openSUSE

A következő részben a RazorQT-ben rejlő képességeket fogjuk megvizsgálni. Addig is, mindenkinek kellemes hétvégét kívánok! Természetesen, ahogyan eddig is, most is várjuk a hozzászólásokban az egyéni megoldásokat, tapasztalatokat. - a szerk.