2011. dec. 4.

Linuxos életem története röviden

Ebben a kis történetben most elmesélem Linuxos életem történetét...

Az egész még kb 2000-ben kezdődött..  Még akkoriban nem nagyon foglalkoztatott a számítástechnika mélyebben. érdeklődési köröm kiterjedése megállt a mobiltelefóniánál, valamint a számítógépes játékoknál.. Szóval annyit tudtam róla, hogy bekapcsolom elindítom a Nídfoszpídet, a Dúúúmot, meg a Qvéééket, aztán meg kikapcsolom, ha már nem kell. Viszont, elkezdett érdekelni maga a hardvervilág, mivel egy gamer gépbe azért kell szufla. A nagybátyámat ennél is jobban érdekelte a hardver, és szoftvervilág, ezért rendszeresen járatta (előfizetés) a PC-Format számítástechnikai magazint. Abban voltak különféle mellékletek demo játékokkal, meg vírusirtókkal, meg egyéb érdekes szoftverekkel. Ott találkoztam először a Linux szóval mint kifejezéssel.

2003
 Ha jól emlékszem, akkor első Linuxos kalandom egy Uhu 1.0 cd volt.
Betettem, elindult, feltelepítettem, és mivel nem volt még  Ati-driver, ezért a monitorom 60 Hz-en ment, mint valami stroboszkóp..
A szemkifolyás veszélyét vállalva, azért én átnyálaztam akkor az Uhut amennyire lehetett, és kipróbálgattam rajta mindent, hogy hogyan működik. Nagyon tetszett az akkori KDE (asszem még a 3.1. valahányas verzió volt, azóta a KDE 4.0-ás vonalával új fejezet, és merőben új megközelítésű kinek jó, kinek rossz irányt vett a fejlesztése) asztali környezet. Viszont szembetaláltam magam azzal, hogy nem értem, hogy mi az a csomag, meg csomagkezelő, meg egyáltalán mi az, hogy .rpm? Meg mi az, hogy .deb? Egyéb kételyek is voltak: ezen hogyan játszok majd a níííídforszpíííd Porsche Unleashed-del?? Hát rájöttem hogy sehogy.. Így aztán Linux le, XP vissza. Közben azért telt az idő(évek, külföldi munka, szóval nem értem rá Linuxszal tökölni), aztán megint egy újabb Livecd a Suse..... Ugyan az a végeredmény... Mi az a Yast?.... Aztán megismertem egy embert,(Antali Zoltánt) aki pár évig nagyon jó barátom volt, és ő világosított fel bővebben a Linux mibenlétéről, és még sok minden másról ami informatikával kapcsolatos.. Az alábbiakat tudtam meg tőle: A Linux az egy nyílt forráskódú, közösségi fejlesztésű ingyenes operációs rendszer. A rá telepíthető szoftverek szoftver CSOMAGOK formájában érhetők el az internetről. a CSOMAGOK kiterjesztése lehet általában.deb, .rpm, és .tgz(forrás, illetve a .tgz{{szleng nevén tarGizi}}, egyben egy tömörítési formátum is, csakúgy, mint a .zip, vagy a .rar)

Az akkori legnépszerűbb Disztribúciók(disztribúció a továbbiakban terjesztés) voltak, nem népszerűségi sorrendben, hanem ahogy eszembe jut:
  1. Uhu / Magyar fejlesztésű (hát azt most nem tudom, hogy milyen alapú, de ha jól emlékszem Debianra épült az első Uhu) Anno én azt hittem, hogy ez mejd talán elterjedhet az országban, mint alapvető otthoni/iskolai rendszer, hiszen Uhuéknak is volt ilyen törekvésük. Ha valaki emlékszik a székesfehérvári Albacomp nevű vállalatra, az tudja, hogy az Albacomp a laptopjait, meg desktopjait Uhu Linuxszal árusította a Sulinet akción keresztül. Persze azóta az Uhu fejlesztése is szinte zombivá lassult, köszönhetően a Linux közösség felaprózódásának, no meg az Albacomp is eltűnt.... :-(
  2. Suse(jelenleg OpenSuse) / Német terjesztés, a Novell áll mögötte, mely nagyvállalatoknak is nyújt szoftvermegoldásokat.
  3. Red Hat Linux / USA terjesztés, szintén nagyvállalatok számára is, illetve jelenleg a RHEL(Red Hat Enerprise Linux) már csak a vállalatok számára érdekes, a hétköznapi felhasználók számára a Fedora az alternatíva, hiszen a Fedora-t tekinthetjük a RHEL homokozójának. Azaz a Fedora egyfajta tesztkörnyezetként szolgál, melyből a stabillá, és kiforrottá vált fejlesztéseket átemelik a RHEL-ba.
  4. Gentoo / USA terjesztés. Avatottabb felhasználók számára.(10 éves Linuxos tapasztalatom ellenére, nem vállalkoznék egy Gentoo telepítésre.. Anno azért nem, mert nehéznek tűnt, ma azért nem, mert ha már macerás telepítést felvállalva akarom kínozni magam, akkor inkább választanám az ArchLinuxot) Nagyon testreszabható terjesztés.
  5. Ubuntu / Man Szigeti terjesztés (Dél-Afrika) Debian alapokon, átlagfelhasználói igényekre optimalizálva az egyszerű kezelhetőség érdekében. További változatai (derivatívái): Kubuntu (KDE asztali környezettel), Xubuntu (Xfce4 asztali környezettel), Edubuntu (gyrmekek számára oktatást segítő szoftverekkel), Lubuntu (Lxde kezelőfelülettel). Sok grafikus felülettel rendelkező beállítási lehetőséggel rendelkezik mindegyik, ezért kezdőknek ajánlom ma is.
  6. Debian / Közösségi(azaz világméretű közösségről, tehát nem köthető egy országhoz sem igazán) terjesztés. Ha azt mondom, hogy ma a webszerverek zömén Debian van, akkor talán nem állítok valótlant. Ez is mutatja, hogy talán a leg stabilabb Linux terjesztés, cserébe sajnos a legfrissebb kiadásaikban sok már a megjelenéskor is elavultnak számító csomag található.
Szóval nagyjából ezek a terjesztések voltak akkoriban elérhetők azok számára, akiknek az internet fogalma még idegen volt. (akkor még nem volt netünk). Lett netünk, és ez megváltoztatta a dolgokat.... Persze már akkoriban is majdnem száz terjesztés volt, de ezt akkor még nem tudtam.. Néha olvasgattam közben a fent már említett újságokat, és találkoztam olyan kifejezésekkel is, hohy: Apple, Mac OS X....
A gépembe minden évben horribilis összegekért tettem új alaplapot ramot, procit, meg videokártyát... Mert azért még végigtoltam a
Half Life2-t, a Doom3-at, meg pár GTA részt, de többnyire már azért Linuxot bootoltam, és ismerkedtem a részletekkel.. A neten utánanéztem ennek a Mac OS X-nek meg az Apple-nek, és belebotlottam egy akkor még kicsi de kedves közösségbe.

Ez volt a  http://www.beszeljukmac.com      
Elég sok időt töltöttem ott, és kifaggattam mindenkit a Mac OS-ról, meg az Apple-ről

Aztán 2006 végén a sok beszeljukmac.com-os olvasgatás hatására megvettem életem első Mac-jét, ami egy iMac 17" volt, az alábbi paraméterekkel:

17" kijelző, Ati Radeon X1600 videovezérlő integrálva, 2 GB RAM, 160 GB HDD, beépített iSight webkamera...
Persze a lényeg a rtajta futó Mac OS X volt....



Nagyon szép, és halk masina volt...

A felhasználói élmény:

Akinek még sosem volt Apple gép a kezében, az sokáig elgondolkodva szemléli a tökéletes formatervezést, és a hihetetlenül kis helyre összesűrített alkatrészeket, hogy mégis teszik a dolgukat.... Ez az egyik oldal, amit az első látásra mutat... Persze, mint azt ma már jól tudom, a kis méretek mögött valójában simán egy akkori notebook hardvere állt, meg egy szép designos műanyagkeret, meg egy középszerű LG TFT panel.(ezt nem azért írom, hogy fikázzam az Apple-t, de jó ha mindenki tisztában van vele, hogy mit vesz). Az Apple ugyanis épp a gépvásárlásom előtt nem sokkal tért át az Intel processzorok alkalmazására, ami abban nyilvánult meg, hogy az addigi IBM PowerPC procik helyett Intelt használtak.. Át kellett írni az összes szoftvert a fejlesztőknek ami akkoriban Mac-re volt, hogy fusson az új környezetben. Még az PowerPC procis időkben misztikuma volt a Mac stabilitásának, és erejének. Ma már sajna nincs akkora különbség. Aki ma vesz Apple gépet, az egy gyönyörűen formatervezett alumínium iparművészi remeket vásárol, átlag középkategóriás Notebook hardverrel. Viszont a rendszer(a Mac OS X) az nagyon jól van optimalizálva. Ezzel még mindig nem azt akarom mondani, hogy fúj Apple, meg, hogy F@S, csak azt, hogy az embernek meg kell őriznie(igen tudom, hogy nehéz) a józan itélőképességét, ha meglát egy high-tech cuccot... Nos akkoriban még elkábítottak engem is a külsőségek..

Aztán jött a hidegzuhany: Bedöglött 2 hét után a DVD író... Persze azonnal rohantam a kereskedőhöz ők pedig segítőkészen visszaküldték Budapestre a masinkát szervizbe.. Aztán kb egy évig boldogan használtam a gépet, majd eladtam mert épp kellett egy kis zsé.. Helyette vettem egy régebbi PowerBook 12"-t



Nos, mivel ez nem volt éppen egy erőgép, ezért erős kompromisszumokkal kezeltem, de nem kellett túl nagy áldozatokat hozni..
Ez a vas még az Apple hőskorából származott, amikor még nem Intel procik dobogtak az Apple gépek szívében, hanem PowerPC prockók.. Igazi kis strapabíró cuccolható masinka volt, nagyon szerettem.. Aztán közben nagyon megváltoztak a körülményeim(elköltöztem Dunaújvárosból egy jobb munka reményében Tatabányára) És jött az új masina a MacBook:


Nah ez sem volt egy rossz gép, leszámítva, hogy gyárilag anyaghibás volt a műanyagháza... Akkoriban sokan megszívták vele, mert repedt... Szóval nem volt azért fenékig tejfel az Apple érzés.. Ezt a hibát leszámítva nagyon megbízható volt, pedig nyúztam rendesen.. Minden nap cuccoltam melóhelyre/melóhelyről.. Kísérletezgettem rajta dualboot (két operációs rendszer egy gépen a kettő közt egy boot-loaderben lehet váltani) Linuxszal, satöbbi. Aztán egy éves korában megváltam tőle, mert annyira megtetszett a Linux, meg annyira rossz volt akkoriban az Apple gépek hazai szervizelése, hogy gondoltam veszek egy Dell Studio 1537 laptopot:



Mivel a laptopot eleve operációs rendszer nélkül vettem (illetve volt rajta egy FreeDos) így teljes mértékben testreszabhattam, azt tettem rá amit akartam.. Kezdetnek azt hiszem egy Linux Mint volt rajta.

Linux Mint:  http://linuxmint.com/

Írországi fejlesztőcsapat által átalakított Ubuntu.
  • A szoftvertárolók (repository-k) megegyeznek az Ubuntuéval, plusz vannak saját tárolóik is
  • Vannak saját fejlesztésű kisalkalmazásaik, amiket szépen integrálnak a Gnome felületbe.
A Linux Mint -et Minden kezdőnek bátran merem ajánlani!!! Telepítése nagyon egyszerű, pár klikk az egész, emellett teljes a nyelvi támogatása is, hiszen az Ubuntun alapul. Nem kell tehát bajlódni a nyelvi csomagok utáni keresgéléssel, mert a rendszer alapból BESZÉLNI MÁGYÁR :-D A kezelőfelülete nagyon letisztult, nem túl csicsás, és nagyon zöld :-D.. Persze a kezelőfelület az egyik olyan dolog a Linuxon amit azonnal saját igényeire szab az ember telepítés után. 

Aztán jött az azóta is tartó függőségem:


Egy egy emberes projektnek indult, ma már elég nagy közössége van. Angol nyelvű a fóruma, és a weboldala, bár a francia felhasználók készítettek hozzá saját nyelvű fórumszekciót.

Lassan már három éve csak ezt használom.. Miért? Mert igazából ezalatt az időszak alatt mélyültem csak el a Linux rejtelmeiben. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindent tudok, sőt egyre inkább azt hiszem, hogy még semmit... De nagyon sokat tanultam a három év alatt teljesen autódidakta módon. Ebben nagy segítségemre volt a Crunchbanglinux, és a hozzá tartozó közösség.

Miben is rejlik a Crunchbang ereje?

Nos amíg csak a felületes szemlélődéssel voltam elfoglalva, egy csomó olyan dologba ütköztem, ami rákényszerített a terminál (parancssor) használatára. Ez persze eléggé idegesített, mert úgy éreztem magam mindig, hogy "jó persze másol beilleszt, majd enter, de ez mi a franc??".... Aztán mikor először rátettem a kezem a #!-re (#! a Crunchbanglinux logója, a továbbiakban így jelenik meg. a rovidebb szöveg érdekében :-D), megértettem, hogy a terminál akár még a barátom is lehet, meg a szövegszerkesztő is...

A #!-ben ugyanis a legtöbb dolgot nekünk magunknak kell beállítani szövegszerkesztővel.. Persze nem kell ám megijedni, mert eleve az asztali menüt úgy lőtték be, hogy az ember gyereke megtalálja ezeket a beállításokat. Szóval nem kell keresni a hatalmas könyvtárrendszerben, hogy adott konfigurációs fájl hol van. (persze később azért a kíváncsiság csak rávitt, hogy mindent megtudjak, hogy hol mit lehet állítgatni) Rászoktam arra, hogy olvassak.. Igen nagyon sok olvasnivalóval szolgál a Linux... Csak nyissunk meg egy terminált, és üssük be:

  man gmrun  


Igen, a Linux alatt szinte mindenről olvashatunk a leírásokban.. A programok funkcióiról, terminálparancsokról..
Szóval aki nem rest tanulni, nagyon hamar elég hasznos tudást szerezhet azzal, ha feltérképezi a saját rendszerét



Nos.. Úgy érzem eljutottam a rövid történet végére, mivel a speciális eseteket, megoldásokat amikkel találkozok/találkoztam, szeretném külön leírásokban szemléltetni..

    Nincsenek megjegyzések:

    Megjegyzés küldése

    openSUSE 42.2

    Folytatódik openSUSE használatom története.. Ami azóta történt: Már nem csak virtuálisan használom, hanem élesben Már nem a 42.1-et, ha...