Ugrás a fő tartalomra

Az asztal, ahol élünk

Kedves Olvasóim!

Hosszas hallgatás után, úgy gondoltam, hogy cikksorozatot indítok. A sorozat boncolgatni fogja a Linux felhasználói felületének lehetőségeit. Az első pár rész fontosabb alapfogalmakat tisztáz, majd a későbbiek folyamán részletesebben is szeretném bemutatni a cikkekben szereplő asztali környezeteket, ablakkezelőket, munkamenet kezelőket.


1. Rész: Asztali környezet.

Linux alatt rengeteg lehetőségünk van arra, hogy kialakítsuk asztali környezetünket számítógépünkön. Néha talán túl soknak is tűnhet egy újonc Linux felhasználó számára. Ugorjunk is a mélyébe, és oszlassunk el rögtön pár tévhitet, téves információt.






Mi az az asztali környezet?

Az asztali környezet

Az asztali környezetek komplett megoldást kínálnak rendszerünk kezeléséhez. Azaz egységes kezelőfelületet nyújtanak, melyen keresztül számítógépünk operációs rendszerével kommunikálhatunk, parancsokat adhatunk neki. Az asztali környezetek mellett, természetesen megmarad nekünk a jól bevált parancssori felület is, ám grafikus kezelőfelületen pár kattintással hatékonyabban végezhetünk feladatainkkal.

Az asztali környezetek tartalmazzák az ablakok, menük megjelenítéséhez szükséges ablakkezelőt, az ablakok tartalmát megjelenítő widget-rendszert, valamint egyéb alkalmazásokat. Ezek általában különféle panel alkalmazások, egyedi menürendszerek, saját fájlkezelő, webböngésző stb.

Példa:

A Gnome részei az alábbi alkalmazások(a teljesség igénye nélkül):

AbiWord szövegszerkesztő, a GNOME Office része;
Gnumeric táblázatkezelő, a GNOME Office része;
GNOME-DB adatbázis-kapcsolati alkalmazás, a GNOME Office része;
Epiphany webböngésző;
Evolution levelező és naptáralkalmazás;
Pidgin üzenetküldő program;
Empathy azonnali üzenetküldő;
Gedit egyszerű szövegszerkesztő;
GIMP rajzprogram;
Ekiga telefon és VoIP alkalmazás;
Nautilus fájlkezelő;
Rhythmbox zenelejátszó program;
Totem médialejátszó.

Asztali környezetek csoportosítása

Az asztali környezeteket a legkönnyebben a fejlesztői eszközkészlet alapján lehet csoportosítani, melyet a fejlesztésük során felhasználtak tervezőik.

- QT alapú: KDE, RazorQT
- GTK+ alapú: Gnome,  Mate(Gome 2.xx fork), Lxde, Xfce, Rox Desktop
- FLTK alapú: EDE
- Gnustep alapú: Étoilé
- ETK alapú: Enlightenment

Most sokakban felmerülhet, hogy a Unity, a Cinnamon miért nem szerepel a felsoroltak közt... A következő részben (jövő héten Hétfőn) az egyedi munkamenetekkel (angolul: standalone session) ismerkedhetünk.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

openSUSE 42.2

Folytatódik openSUSE használatom története..

Ami azóta történt:

Már nem csak virtuálisan használom, hanem élesben
Már nem a 42.1-et, hanem a 42.2-t.

Eredetileg Xfce-vel telepítettem fel, de "ránéztem" a KDE 5.9.3-ra (remélem helyesen írtam a verziószámot). Eddig minden rendben. Boot idő kiváló, apró szokásos openSUSE-s óvintézkedések listája telepítés után:

1. Azonnal felvenni a packman repót
2. Telepíteni a kodekeket
3. KDE esetén belőni, hogy a VLC backendet használja
4. A network settingsben beállítani, hogy ne a Wicked, hanem a Network manager kezelje a hálózatot. (a boot idő igy SSD-vel lerövidül kb 9-10 másodpercre, az előzőleg 40(!!!) másodpercről). Mert az van, hogy bootkor a wicked vacakol a nettel, és ez sokáig tart neki.

Továbbra is negatívum/vagy nem tudom hova tegyem:

Yast....... Váááá annyira jó, hogy van egy GUI tool, amin lehet csesztetni a dolgokat, de néha annyira nehézkes.. És szénné pörgeti a procit egy laza szoftvermenedszer indítás is. Mondjuk ez az egés…

openSUSE Leap 42.1 What a bummer...

openSUSE újra és újra visszatér a gépre..

Nemrégiben lehetőségem volt gépet bővíteni, ezért gondoltam a megnövekedett háttértárnak hála, no meg, mivel először van SSD-m, kipróbálom megint az openSUSE-t. Az SSD-re való telepítésről eddig bibliányi anyagot olvastam. Majd azt a végkövetkeztetést vontam le, hogy:
- btrfs-ben alapból van autotrim - azért nem árt a /var, valamint a /tmp mappákat külön kezelni (mivel van HDD, ezért arra áttenni) Így is tettem. Bár így utólag elgondolkodva, lehet, hogy paranoid vagyok. A fórumon (hup) sokan azt írták, hogy felesleges para ez az SSD partícionálgatás, mert mire az írási lehetőségeinek végére ér, addigra úgyis vesz az ember nagyobbat. Mindegy, én azért még a / partíciójának becsekkoltam telepítés közben a noatime opciót is. Mert hogy ezt szépen lehet grafikus felületen ma már.
Na de a lényeget: Az openSUSE-nak legutóbb a 13.2  kiadását használtam hosszabb távon. Azóta egyszer próbáltam a Leap-et, de akkor még nem nyerte el a tetszésemet az új K…

openSUSE 42.1 A kaland folytatódik..

Kisebb balfékségem története:

Ma belefutottam egy érdekes hibába, bár valószínűleg én magam okoztam. Tegnap, mielőtt kikapcsoltam volna a gépet kipróbáltam/ki szerettem volna próbálni, milyen a Gnome az openSUSE Leap-en,  most hogy már SSD-ről fut a cucc, de el sem indult, de mivel már este volt, nem volt vele kedvem sokat xarakodni, szóval gondoltam jól van, akkor gyalu minden ami csak Gnome, gdme le, lightdm vissza.. Szóval vissza a jó öreg stabil Xfce-hez. No nem mintha a Gnome nem lenne az, csak mivel már megpiszkáltam a rendszert(volt csomag, aminél terjesztőt váltottam((vendor change))), így nem volt kedvem kibogozni a függőségi hibákat, csak. A lényeg, hogy valószínűleg szétcseszte azaz átállítgatta a pulseaudio configot a nagy Gnome uninstall, ezért Firefoxban a videók, Deadbeefben meg a zenéim mentek dupla sebességgel, hang nélkül(Deadbeefben dupla sebességgel ment a progressbar). Beírva a "double speed audio and video playback linux" kifejezést a gugliba, ezt dobt…