Ha valaki úgy dönt, hogy ezután majd Linuxot fog használni, nem árt tisztában lenni ennek némely hátrányával is! Azt gondolom már mindenki tapasztalta, hogy Windows rendszereken is néha rakoncátlankodik a webböngésző. Helyesebben nem is a böngésző a ludas, hanem valamelyik plugin vagy kiterjesztés. Ez sajnos Linux alatt sincs másképp! Így aki a Linuxtól a teljesen gondmentes böngészés élményét várja, az csalódhat. Fel is sorolnék párat a leggyakoribb problémák közül.
Adobe Flash
Igen, sajnos a Flash plugin Linux alatt is sokszor tud fejfájást okozni a felhasználóknak. Ugyan a legfrissebb Flash plugin általában rendesen teszi a dolgát, azonban elég nagy lehet az étvágya. Így ha a böngészőnkben egyszerre több lapon, vagy oldalon nagy mennyiségű Flash reklám, vagy videó van, akkor a Flashplayer képes "megenni" a processzorunkat. Azaz 100%-ra leterhelni a rendszert. Így az egyik jótanács főleg régebbi hardvereket (Intel Pentium 4 sorozat, AMD K7 sorozat és régebbi processzorok) használó Linuxosok (véleményem szerint nem csak Linuxosok) körében, hogy használjunk Adblock plugint (azaz reklámblokkoló) a böngészőnkben. Ez amellett, hogy megszabadít minket a felugró oldalaktól, letiltja a weboldalakon megjelenő Flash reklámokat. Így kizárólag azok a Flash tartalmak maradnak láthatók, amelyeket "érdemes" megnéznünk. Továbbá, kerüljük a nagy számú animációt tartalmazó weboldalak egyidejű megnyitását.
Az Adblock beszerzése
Ez igen egyszerű, hiszen már bármelyik böngésző "alkalmazásboltjában" ha beütjük az "Adblock" kifejezést, általában rögtön megjelenik több letölthető változat is.
Microsoft Silverlight
A második fájó pont. A Microsoft pár éve életre hívta a Silverlight szabványt, mint webes videóintegrációs formátumot. Azonban nem volt annyira népszerű, mint azt várták, így maga a Microsoft sem támogatja tovább. Viszont azok a weboldalak, amelyeken a fejlesztők úgymond még nem haladtak a korral(HTML5), továbbra is a Silverlight segítségével jelenítik meg a videókat. Linuxra soha nem volt "normális" Silverlight plugin. Így ha valakinek a kedvenc weboldalai között van Silverlight-ot használó videómegosztó, közösségi oldal, vagy televíziós csatorna(RTL KLUB), akkor az sok bosszúságra adhat okot. Linuxra Moonlight Plugin néven jelent meg egy viszonylag használható Silverlight videókat megjelenítő megoldás, azonban ez nem mindig működik. A Moonlight Plugint is természetesen bármelyik webböngészőnk alkalmazásboltjából le lehet tölteni, vagy az alábbi helyről:
http://www.go-mono.com/moonlight/
Oracle Java
Java alkalmazásokkal rendszeresen találkozhatunk különféle online játékos weboldalakon. A Java programokkal általában semmi probléma nem szokott jelentkezni, kivéve, hogy néha "reklamálnak", hogy az aktuális Java plugin elavult a webböngészőnkben. Ilyenkor annyi az összes teendőnk, hogy meglátogatjuk az Oracle Java letöltés oldalt, és letöltjük a legfrissebbet. Vagy, a csomagkezelőben "kutatunk" friss Java után.
Pulseaudio kontra Compiz kontra Flashplayer
Az egyik leggyakoribb probléma, ami mostanára(tehát a legfrissebb disztribúciókban) úgy tűnik talán már megoldódott. Csupán azért említem meg, mert aki régebbi kiadású disztribúciót használ(azaz két évnél "öregebbet"), annak felmerülhet az a probléma, hogy ha Compizt használ az ablakkezelő, nagy mennyiségű Flash videó a böngészőben akár merevre is fagyaszthatja a rendszert. Továbbá, ha Flash videók lejátszása közben esetleg Skype-on beszélünk valakivel, mindezek mellett még esetleg egy zenelejátszó is teszi a dolgát, akkor ezek bizony össze is akadhatnak. Ilyenkor valamelyik hangforrásunk (vagy akár mind egyszerre) hirtelen elhallgat. Mit a legegyszerűbb megoldás? Nos a megoldás nagyon egyszerű. Válasszunk olyan disztribúciót, amelyikben nem tapasztaljuk ezt. Azaz, mielőtt a merevlemezünk formázására adnánk parancsot a LiveCD futtatásakor, nyissunk meg bátran egy webböngészőt, látogassuk meg a Youtube.com-ot, mellette pedig a számítógépünk merevlemezéről az egyik kedvenc zenénket hallgassuk meg. Ha nem történik semmi, akkor bátran telepíthetjük áhított Linux disztribúciónkat. Ha telepítés után mégis gondjaink lennének, akkor látogassuk meg a disztribúciónk fórumát, vagy az Androbit fórumot, és kérdezzünk bátran! A megoldásokat azért nem írom le, mert én is, mint annyi Linux felhasználó, egyszerre csak egy disztribúciót használok, így nem biztos, hogy az én megoldásom jó egy másik disztribúciót használó Linuxos problémájára.
Ha átfutottuk a fentebb leírtakat, és ezek ellenére még mindig Linuxra szeretnénk váltani, akkor most már bátran körülnézhetünk a "böngészőpiacon".
 |
Egy kis böngésző történelem
A webböngészőket a legegyszerűbben talán a "motorjuk" szerint csoportosíthatjuk, azaz aszerint, hogy milyen technológiával, melyik felhasználói felületet renderelő(megjelenítő, előállító) motor, felhasználásával fejlesztették őket. Ezek legtöbb esetben multiplatformos (azaz elérhetők Windowsra, Linuxra, Mac OS-ra is) megoldások. A következő kis áttekintésben az átlagfelhasználók számára is elérhető böngészőket sorolom fel, kiegészítve egy-két egyedi megoldással.
Gecko
A Gecko motor a Mozilla Foundation megoldása. A Gecko-t C++ nyelven írták. Ez lehetővé teszi, hogy multiplatformos legyen. A Gecko megtalálható még jó pár Mozilla Foundation által fejlesztett termékben. Többek között a Thunderbird levelezőkliensben is, de a Linux felhasználók körében közismert Liferea hírolvasó programot, valamint a KompoZer(korábban NVU) WYSIWYG webfejlesztő eszközt is a Gecko hajtja. Megemlíteném még a méltán népszerű Songbird(vagy a forkját a Nightingale-t) zenelejátszót is, mely szintén felhasználja a Gecko képességeit.
Az ismertebb Gecko alapú böngészők:
- Firefox
- Yahoo! Browser
- Mozilla Firefox
- Swiftfox
- Epic (Firefoxon alapuló Indiai nyelvre optimalizált változat)
- XeroBank Browser (eredetileg Torpark), hordozható böngésző anoním böngészéshez, Firefoxon alapul
- Iceweasel A Debian átnevezett Firefoxa
- Swiftweasel Processzor optimalizált Iceweasel-klón
- GNU IceCat A GNU projekt Firefox forkja
- Pale Moon Egy Firefoxon alapuló kizárólag Windowsra optimalizált változat
- Camino Mac OS X-re (eredetileg Chimera)
- Conkeror billentyűzettel vezérelhető változat
- Firefox for Mobile (codenamed Fennec)
- Skyfire (mobilra)
- MicroB (A Maemo böngészője)
KHTML
A KHTML egy böngészőmotor, melyet a KDE projekt keretein belül fejlesztenek.
A KDE Konqueror nevű fájl- és webböngészőjéhez készítik, fejlesztik. Később az Apple is felhasználta (adoptálta) a Safari nevű web böngészőjébe, a forkolt projektet, a WebKitet a Google Chrome és néhány más böngésző is használja. Az Apple megígérte, hogy az összes fejlesztését hozzáadja az eredeti kódhoz. Más cégek is alkalmazzák a KHTML-t saját termékeikben, például a YellowTAB, amely új BeOS alapú operációs rendszeréhez, a Zetához vásárolta meg a jogokat.
A KHTML-t C++-ban írták és LGPL licenccel adják ki. Támogatja a HTML 4-et, a CSS 1-et és 2-t, a DOM-ot, s végül a JavaScript-et is. Támogat néhány extra képességet az Internet Explorer-ből, annak ellenére, hogy azok nem részei a szabványos (W3C-standard) HTML definíciónak. A KHTML gyors, de jelenleg kevésbé tűri el a hibákat a megjelenítésben, mint a Gecko, mely a fő nyílt forrású riválisa a KHTML-nek, s egyben a Mozilla web böngésző motorja.
A KHTML alapú böngészők:
- Konqueror
- Konqueror Embed
Webkit
Leginkább a Google-Chrome révén lehet ismerős. A Webkit alapja azonban a KDE projekt részeként fejlesztett Konqueror webböngésző motorja volt eredetileg, de az Apple INC átvette, majd forkolta a KHTML motort, így lett belőle a Webkit. Miután az Apple megnyitotta a Webkit forráskódját, sok más cég is felhasználta böngésző fejlesztéshez.
Az ismertebb Webkit alapú böngészők:
- Arora
- Chromium
- Google Chrome
- Comodo Dragon
- RockMelt Windowsra és Mac OS X-re
- Dolphin Browser Androidra
- Dooble
- Flock (3.0 verzió után)
- iCab Mac OS X-re(version 4 használ WebKitet; a korábbi verziók a saját azonos nevű renderelő motorjukat használják)
- Iris Browser Windows mobil platformra
- Konqueror (A 4-es verzió képes a KHTML helyett Webkitet használni)
- Midori
- OmniWeb Mac OS X-re
- OWB
- QupZilla
- Rekonq
- Safari Mac OS X-re
- Shiira Mac OS X-re
- SlimBoat
- Steel Androidra
- Teashark mobiltelefonokra
- Ultralight Androidra
- Uzbl
- Web
- Web Browser S60-ra, Nokia Symbian okostelefonokra.
- WebPositive, böngésző Haikura
- xombrero (korábban XXXTerm)
Presto
A Presto az Opera Software saját fejlesztésű böngészőmotorja. Továbbá az Adobe használta fel a Creative Suite fejlesztéséhez(Dreamweaver, Photoshop, Illustrator, stb). A Presto-t a az Adobe-n kívül, mások is felhasználták.
A Presto alapú böngészők:
- Internet Channel (Wii konzolra, Opera alapú böngésző)
- Nintendo DS Browser (Opera alapú)
- Opera
Trident
A Trident (MSHTML néven is ismert) a Microsoft fejlesztése, az Internet Explorer, valamint számos más webes alkalmazás, többek között a Messenger fontos alkotóeleme. A Trident felelős a Windows Explorerben a programok hozzáadása/eltávolítása vezérlőpultos felületének megjelenítéséért, valamint a Windows XP-ben a felhasználói fiókok kezelését megjelenítő felületért. Ennek ellenére nem kizárólag Microsoft termékekben bukkan fel. Itt még megemlíteném, hogy az Internet Explorer Mac-es verziójának motorja Tasman névre hallgat, tehát az nem Trident alapú.
A Trident alapú webböngészők(A legtöbb kizárólag Windowsra érhető el):
- Bento Browser (A Winamp beépített böngészője)
- GreenBrowser
- Internet Explorer
- SlimBrowser
- Tencent Traveler
- ThreeTeeth Browser
- WebbIE
A Tridentet, Tasman-t használó alkalmazások általában kizárólag Windowsra érhetők el, tehát Linuxon nem tudjuk őket használni.
Netsurf
A Netsurf már sok régi Unix/Linux felhasználó számára lehet ismerős.
Olyan régi/egzotikus platformokon is elérhető, mint a RISC OS, Haiku, BeOS, Atari, AmigaOS.
A Netsurf motort kizárólag az azonos nevű böngésző használja.
Az ugyan zavarbaejtő lehet, hogy Linux alatt ugyanaz a böngésző(Firefox, Google-Chrome) rögtön több néven is szerepel. De, hogy ennek mi az oka, azt a Firefox magyar nyelvű Wikipedia oldalán elolvashatjuk:
"Bizonyos közösségi kiadásoknak tett kivételektől eltekintve, a módosított Firefox változatok Firefox név alatti kiadása csak a Mozilla beleegyezésével történhet. Például a Firefox név nem használható a logó nélkül. Amikor a Debian fejlesztő csapat 2006-ban úgy döntött, hogy nem használja tovább a Firefox logót (a szerzői jog korlátozása nem volt összeegyeztethető a fejlesztők elveivel), a Mozilla Alapítvány képviselője tájékoztatta, őket, hogy ez így nem elfogadható: vagy alkalmazkodnak a szabályokhoz, vagy elhagyják a Firefox név használatát az adott Linux disztribúcióban. Végül a Debian saját Firefox verzióját több más Mozilla-programmal együtt elnevezte Iceweasel-nek (szó szerinti fordításban „Tűzróka” helyett „Jégmenyét”)."
A Google-Chrome származék Chromium böngésző ugyanezen elvek miatt létezik. Nem kell tehát megijedni a teljesen nyílt forráskódú változatoktól sem, hiszen ezek is mind teljes értékű webböngészők. Ez olyannyira igaz, hogy a Chromiumban a Google-Chrome szoftveráruházából válogathatunk kiegészítők, pluginek után! Szóval, ha a csomagkezelőnkben nem találunk hirtelen Firefoxot, vagy Google Chrome-ot, de van Chromium, vagy Iceweasel, akkor bátran használhatjuk ezeket is! A létező összes webböngészőt, és böngésző motort azért nem soroltam fel, mert a többi vagy speciális feladatot lát el, vagy karakteres webböngésző, mint például a Links. Ezeket egy átlagfelhasználó nem igen használja, de ha valaki kíváncsi az összes böngészőmotorra, vagy webböngészőre a Wikipedia-n talál róla bővebb információt.
Néhány link, ahonnan beszerezhetjük a három legismertebb Linuxra is elérhető webböngészőt
Google-Chrome
Firefox
Opera
Forrás: Wikipedia
A "Windowsról jöttem" következő részében a médialejátszókról lesz szó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése