Windowsról jöttem...

Új cikksorozatunkban azoknak a felhasználóknak kívánunk segítségére lenni, akik a Microsoft által fejlesztett operációs rendszerekről, valamelyik Linux disztribúcióra váltottak. A sorozat pár általános tudnivaló tisztázása után azokat az alkalmazásokat fogja bemutatni, melyek egy átlag felhasználó napi életében előfordulnak. Ezen alkalmazások általában vannak Linuxra is. Azonban némely esetekben más a nevük, vagy más megoldásokkal kell őket helyettesíteni. Az Androbit LinHome, valamint a WinHome oldalán található segédletben már felsorolt megoldásokat kiegészítjük továbbiak bemutatásával. Természetesen az említett segédlet kizárólag a leghasználhatóbb alkalmazásokra szorítkozik, viszont cikksorozatunkban megismertetünk majd egyéb megoldásokat is.

Néhány alapvető tudnivaló, kezdő Linux felhasználóknak

Honnan szerezhetjük be az alkalmazásokat?

A Windowstól eltérően Linux alatt nem kizárólag futtatható állományok segítségével telepíthetjük kedvenc alkalmazásainkat. Ráadásul alapesetben a .exe -fájlokat nincs is módunkban futtatni. A Linuxon az alkalmazások úgynevezett csomagokban érkeznek rendszerünkre az internetről a csomagkezelő alkalmazás segítségével. A legtöbb esetben elegendő számunkra a csomagkezelő alkalmazás. Ez minden Linux disztribúcióban megtalálható. A csomagkezelő tulajdonképpen egy internetes tárhely helyi megjelenítése. Magyarul a disztribúció által tárolt alkalmazásokat tölthetjük le, majd telepíthetjük egy helyen, pár művelettel. Vannak azonban olyan szoftverek, melyeket nem találunk meg a csomagkezelőben, mivel azok tovább terjesztése jogi akadályokba ütközhet. Ezeket az alkalmazásokat általában az internetről kell beszereznünk a kiszemelt alkalmazás weboldaláról.



A Google-Chrome letöltési oldala

Ehhez azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen kiterjesztésű állományokat tudunk futtatni, vagy telepíteni az általunk választott Linux disztribúcióban.

Következik egy rövid lista, melyben felsorolom a kezdő Linux felhasználók körében legnépszerűbb disztribúciókat, mellette a disztribúció csomagkezelőjének neve, valamint az adott disztribúcióra telepíthető csomagok kiterjesztése.

Debian, LinuxMint, Ubuntu->apt->.deb
OpenSuse->zypp->.rpm
Fedora->yum->.rpm
Mandriva, Mageia->urpmi->.rpm



A Debian, Ubuntu, Mint csomagkezelője.

A csomagkezelőknek létezik természetesen grafikus felülete is, sőt több Linux disztribúció rendelkezik saját szoftverközponttal is, ahol egy áttekinthető felületen leírásokkal és képernyőképekkel illusztrálva meg is tekinthetjük, hogy mit szeretnénk letölteni.



A Synaptic, az Apt grafikus frontend-je



A LinuxMint Szoftverközpontja



Az Inkscape vektorgrafikai alkalmazás adatlapja

Akik viszont szeretnek a motorháztető alá is benézni, azoknak a terminálban is van lehetőségük a szoftvereiket menedzselni. A csomagkezeléssel egy segédlet formájában a későbbiek folyamán részletesebben is foglalkozunk majd, természetesen Magyar nyelven. Addig is, akinek nem okoz problémát az angol nyelv használata, látogassa meg a Distrowatch.com csomagkezeléssel foglalkozó oldalát, mert itt sok hasznos információra tehet szert.


Ez első látásra ijesztőnek is tűnhet, de ne feledjük el, hogy Linux alatt több ezer alkalmazás található a szoftvertárolókban. Valamint, hogy a számítógépünk használatbavételéhez szükséges illesztőprogramokat(driver) nem kell telepítenünk külön, csak abban az esetben, ha a nyílt forráskódú változattal az nem működik megfelelően. Részrehajló és igazságtalan lennék, ha azt állítanám, hogy nem kell a driverekkel foglalkozni, hiszen az AMD/ATI, valamint az nVidia videokártyákhoz rendszerint aktiválni kell a zárt gyártói változatot. Miért van szükség a zárt illesztőprogramokra? Mert a gyártó, csak az általa terjesztett illesztőprogramokkal szavatolja az adott hardver megbízható és teljes körű működését. Erre azonban már rendszer telepítése után szinte azonnal figyelmeztet a frissítéskezelő. Ilyenkor mindössze annyi a dolgunk, hogy a figyelmeztető szövegre kattintva az illesztőprogramot kiválasztjuk, majd aktiváljuk.



A laptopomban is van olyan hardver, amelyhez a gyártói illesztőprogram szükséges

Szerencsés esetben, ezek után már nem lesz vele gondunk. Szerencsétlen esetek viszont adódhatnak, így már hardver vásárlásánál érdemes körültekintően eljárni, ha azt Linux alatt szeretnénk majd használni. Mielőtt döntést hozunk, mindig kérdezzünk körbe a fórumokon, vagy keressünk rá a kiszemelt hardver felhasználóinak Linuxos tapasztalataira. Szintén az igazságosság kedvéért írom le, hogy sajnos pont a videokártya gyártók bánnak elég mostohán a Linuxszal, mint lehetséges platformmal. Bár a közelmúltban már voltak olyan események, melyeknek erre kedvező hatása lehet..(Valve->Steam->Linux port)Aki játékgépet szeretne, annak a folyamatos grafikai élmény érdekében sajnos elég erős, szinte csúcs kártyát kell használnia ahhoz, hogy egy mostani játék "elfusson". Ráadásul itt még az is hozzá jön, amit az első bekezdésben taglaltam, miszerint .exe a Linuxon natívan nem futtatható, csak Windows emulátor, vagy hasonló virtualizált Windows környezet segítségével. Ám nem feltétlenül kell elkeseredni a játékos kedvű felhasználóknak sem, hiszen van egy sereg játék Linuxra is. Ezeket a tényeket azért írtam le, mert rengetegen csalódnak a platformban, a kellő körültekintés hiányából adódóan. A fent leírtak ellenére nagyon sokan választották/választják a Linuxot. Ha tehát eltekintünk az AAA kategóriás játékok futtatásától, akkor egy nagyon stabil, megbízható rendszert ismerhetünk meg a Linuxban. Persze most ebbe is bele lehetne kötni, mert az az igazság, hogy atomstabil operációs rendszer nem létezik, egészen addig, amíg azt emberek írják, és emberek frissítik.

Kicsit visszakanyarodva a csomagkezelés témájához, azt is meg kell említenem, hogy ha egyszer a rendszerünket sikeresen telepítjük, és minden "flottul" megy, akkor többé nem kell már illesztőprogramokat keresnünk az interneten, nem kell a webböngészőnk friss verzióját letöltenünk, nem kell teszem azt a Skype-ot sem, mert a rendszer frissítésekor a frissítéskezelő az összes használatban lévő szoftverünket frissíti magától. A végére hagytam talán a legjobb dolgot, miszerint egy Linux disztribúció telepítése nem csupán az operációs rendszert tartalmazza, hanem disztribúciótól függően az alábbiakat:

A lista nem teljes, természetesen ennél sokkal több alkalmazás áll rendelkezésünkre

- Valamelyik népszerű webböngészőt (Firefox, Google-Chrome, Chromium, Epiphany)
- Egy IM klienst, azaz csevegőprogramot (Kopete, Pidgin, Empathy, Gwibber)
- Ingyenes komplett irodai csomagot (LibreOffice, openoffice, Calligra Suite)
- Médialejátszót a videókhoz (VLC, Mplayer, Kaffeine, Totem)
- Médialejátszót a zenéinkhez (Rhythmbox, Banshee, Amarok)
- Archívumkezelőt, azaz tömörítőt (squeeze, unrar, p7zip)
- Lemezírót (Brasero, K3B, Xfburn, GnomeBaker)
- Torrent klienst (Transmission, Deluge, Azureus, Bittorrent)

Ennek fényében elmondható, hogy amennyiben az összes hardverünket felismeri már a LiveCD* használata közben a kiválasztott disztribúció, úgy a telepítés után azonnal használhatjuk, belakhatjuk a rendszert. Mindössze a zárt illesztőprogramokkal, valamint egy-két alkalmazással kell külön foglalkoznunk. Ez időre lefordítva körülbelül fél óra a LiveCD behelyezésétől számítva egy mai átlagos hardveren.

Nos, remélem senkit nem ijesztettem el a Linuxtól, nem ez volt a célom, csupán nem szeretnék elfogultan nyilatkozni az általam kedvelt rendszerről! Jövő héten tehát megismerjük a Linuxra is elérhető webböngészőket. Lesz köztük nem egy olyan, amit már Windowsról is ismerhetünk. További kellemes hétvégét minden olvasónknak!


*A LiveCD: Az a "rendszerlemez", melyről a Linux rendszerünket a számítógépünkre telepíthetjük.

t@m