openSUSE - Játék a dobozban

Első rész:

Előzmények

Miután több/kevesebb régebbi sikertelen próbálkozásomon túltettem magam, lassacskán ráérzek az openSUSE "ízére". Kitaláltam, hogy felteszem VirtualBoxba, de csak minimal -xorg installal, azaz csak egy Xorg, egy Icewm, meg talán egy terminál a kapott eredmény az install után. Ebből pedig felépítek magamnak egy BunsenLabs-szerű végeredményt, annyi különbséggel, hogy a Yastot sem hagyom ki, mert bár sokan a halálba szídják, nekem mint kezdő openSUSE felhasználónak, kifejezetten tetszik, hogy csak clicketty-click minden.. Illetve majdnem minden. Pár dolgot fejből vágtam már, és ezért el sem indítottam a Yastot, szoftverinstallhoz pölö, vagy repófelvételhez. Bár az OpenBuildService egykattintásos megoldása sokszor gyorsabb... Valahogy össze kéne szednem a gondolatokat, aztán rittyenteni egy amolyan "együtélés a kaméleonnal" cikksorozatot. Mindenesetre előtte még piszkálgatom kicsit VBoxban. 

Pár lényeges infó előre, azoknak, akiket érdekelnek eme szösszeneteim:

Amikor elkezdtem openSUSE-val próbálkozni, azelőtt csak nagyon régi tapasztalataim voltak vele, már ha azt lehet tapasztalatnak nevezni, hogy PC Formatos CD betesz - parancssor meglát - halálra rémül, sikítva sarokba hajít... Nagyjából 10, de inkább 13 éve használok Linuxot a Má$ik megoldás helyett, de ezen évek alatt leginkább valamilyen Ubuntu klónt, vagy régebben magát az Ubuntut használtam. Az utóbbi 4-5 évben a Debian egyik derivatíváját, a Crunchbanget, majd ennek megszűnése után a BunsenLabsot kezdtem el használni. Nagyon tetszett, hogy ha egyszer beállítom, nem kell bajlódni a dist-upgrade után semmivel. Viszont elkezdett zavarni, hogy nagyon régi szoftverek vannak a Debian Stable tárolókban. Mivel hobbiból olykor asztaltémát ikonokat, egyéb giccset gyártok, ezért idegesített az, hogy a Gimp, vagy az Inkscape újításait nem élvezhetem. Mivel testing repót nem akartam felvenni, az azzal járó apt-pinning ügyeskedéssel bajlódni, elkezdtem keresgélni, melyik az a disztró, ahol nincsenek agyon peccselve a GTK libraryk, (Ubuntuban sajna igen), viszonylag stabil kiadásai vannak, viszonylag vállalható ideig támogatva, Elég nagy a globális ismertsége ahhoz, hogy ne szűnjön meg maholnap, esetleg egy nagyobb cég áll mögötte.. Ekkor gondoltam újra a Novell SUSE közösségi megoldására.

Következő írásaimat azoknak szánom, akik hozzám hasonlóan belefáradtak már a disztrókeresésbe, hogy melyik a legjobb, a legkézreállóbb stb. Akik belefáradtak az asztali környezetek  újra meg újra átalakulásába.

A történetet már mindenki ismeri aki hozzám hasonlóan régen Gnome 2.xx felhasználó volt, majd annak megszűnése/átalakulása után sorban próbálgatta a többi megoldást.

Folyt. köv. hamarosan.