2016. okt. 19.

openSUSE - Játék a dobozban

Első rész:
Előzmények

Miután több/kevesebb régebbi sikertelen próbálkozásomon túltettem magam, lassacskán ráérzek az openSUSE "ízére". Kitaláltam, hogy felteszem VirtualBoxba, de csak minimal -xorg installal, azaz csak egy Xorg, egy Icewm, meg talán egy terminál a kapott eredmény az install után. Ebből pedig felépítek magamnak egy BunsenLabs-szerű végeredményt, annyi különbséggel, hogy a Yastot sem hagyom ki, mert bár sokan a halálba szídják, nekem mint kezdő openSUSE felhasználónak, kifejezetten tetszik, hogy csak clicketty-click minden.. Illetve majdnem minden. Pár dolgot fejből vágtam már, és ezért el sem indítottam a Yastot, szoftverinstallhoz pölö, vagy repófelvételhez. Bár az OpenBuildService egykattintásos megoldása sokszor gyorsabb... Valahogy össze kéne szednem a gondolatokat, aztán rittyenteni egy amolyan "együtélés a kaméleonnal" cikksorozatot. Mindenesetre előtte még piszkálgatom kicsit VBoxban. 

Pár lényeges infó előre, azoknak, akiket érdekelnek eme szösszeneteim:

Amikor elkezdtem openSUSE-val próbálkozni, azelőtt csak nagyon régi tapasztalataim voltak vele, már ha azt lehet tapasztalatnak nevezni, hogy PC Formatos CD betesz - parancssor meglát - halálra rémül, sikítva sarokba hajít... Nagyjából 10, de inkább 13 éve használok Linuxot a Má$ik megoldás helyett, de ezen évek alatt leginkább valamilyen Ubuntu klónt, vagy régebben magát az Ubuntut használtam. Az utóbbi 4-5 évben a Debian egyik derivatíváját, a Crunchbanget, majd ennek megszűnése után a BunsenLabsot kezdtem el használni. Nagyon tetszett, hogy ha egyszer beállítom, nem kell bajlódni a dist-upgrade után semmivel. Viszont elkezdett zavarni, hogy nagyon régi szoftverek vannak a Debian Stable tárolókban. Mivel hobbiból olykor asztaltémát ikonokat, egyéb giccset gyártok, ezért idegesített az, hogy a Gimp, vagy az Inkscape újításait nem élvezhetem. Mivel testing repót nem akartam felvenni, az azzal járó apt-pinning ügyeskedéssel bajlódni, elkezdtem keresgélni, melyik az a disztró, ahol nincsenek agyon peccselve a GTK libraryk, (Ubuntuban sajna igen), viszonylag stabil kiadásai vannak, viszonylag vállalható ideig támogatva, Elég nagy a globális ismertsége ahhoz, hogy ne szűnjön meg maholnap, esetleg egy nagyobb cég áll mögötte.. Ekkor gondoltam újra a Novell SUSE közösségi megoldására.

Következő írásaimat azoknak szánom, akik hozzám hasonlóan belefáradtak már a disztrókeresésbe, hogy melyik a legjobb, a legkézreállóbb stb. Akik belefáradtak az asztali környezetek  újra meg újra átalakulásába.

A történetet már mindenki ismeri aki hozzám hasonlóan régen Gnome 2.xx felhasználó volt, majd annak megszűnése/átalakulása után sorban próbálgatta a többi megoldást.

Folyt. köv. hamarosan.

2016. szept. 2.

openSUSE 42.1 A kaland folytatódik..

Kisebb balfékségem története:

Ma belefutottam egy érdekes hibába, bár valószínűleg én magam okoztam. Tegnap, mielőtt kikapcsoltam volna a gépet kipróbáltam/ki szerettem volna próbálni, milyen a Gnome az openSUSE Leap-en,  most hogy már SSD-ről fut a cucc, de el sem indult, de mivel már este volt, nem volt vele kedvem sokat xarakodni, szóval gondoltam jól van, akkor gyalu minden ami csak Gnome, gdme le, lightdm vissza.. Szóval vissza a jó öreg stabil Xfce-hez. No nem mintha a Gnome nem lenne az, csak mivel már megpiszkáltam a rendszert(volt csomag, aminél terjesztőt váltottam((vendor change))), így nem volt kedvem kibogozni a függőségi hibákat, csak. A lényeg, hogy valószínűleg szétcseszte azaz átállítgatta a pulseaudio configot a nagy Gnome uninstall, ezért Firefoxban a videók, Deadbeefben meg a zenéim mentek dupla sebességgel, hang nélkül(Deadbeefben dupla sebességgel ment a progressbar). Beírva a "double speed audio and video playback linux" kifejezést a gugliba, ezt dobta ki nagyjából elsőre:

https://bugs.launchpad.net/ubuntu/+source/alsa-driver/+bug/930617

itt olvasgatva megtaláltam a megoldást, törölni kell a /home/felhasználónév/.config/pulse/ -tartalmát így:

rm -r ~/.config/pulse; pulseaudio -k
ehhez nem kell root jog, mivel a saját könyvtárunk, a saját felhasználónk pulseaudio configja. Ezek után már ment minden.

Tanulság:

Ha felteszel egy rendszert egyik fajta asztali környezettel, és ki akarsz próbálni mellette másikat is, nézz körül a függőségi listákban, hogy mi, mit húz magával....

Egy mai shot:



Mára ennyi. Kellemes hétvégét mindenkinek!

2016. aug. 24.

openSUSE Leap 42.1 What a bummer...



openSUSE újra és újra visszatér a gépre..

Nemrégiben lehetőségem volt gépet bővíteni, ezért gondoltam a megnövekedett háttértárnak hála, no meg, mivel először van SSD-m, kipróbálom megint az openSUSE-t. Az SSD-re való telepítésről eddig bibliányi anyagot olvastam. Majd azt a végkövetkeztetést vontam le, hogy:
- btrfs-ben alapból van autotrim
- azért nem árt a /var, valamint a /tmp mappákat külön kezelni (mivel van HDD, ezért arra áttenni)
Így is tettem. Bár így utólag elgondolkodva, lehet, hogy paranoid vagyok. A fórumon (hup) sokan azt írták, hogy felesleges para ez az SSD partícionálgatás, mert mire az írási lehetőségeinek végére ér, addigra úgyis vesz az ember nagyobbat. Mindegy, én azért még a / partíciójának becsekkoltam telepítés közben a noatime opciót is. Mert hogy ezt szépen lehet grafikus felületen ma már.

Na de a lényeget: Az openSUSE-nak legutóbb a 13.2  kiadását használtam hosszabb távon. Azóta egyszer próbáltam a Leap-et, de akkor még nem nyerte el a tetszésemet az új KF5.
No persze nem azért, mert nem esztétikus, hanem mert nem elég stabil. A gépem fejlesztése a grafikus vezérlőre egyelőre nem terjedt ki, ezért "hála" az AMD mérnököknek, nem élvezhetem az ilyen csillivilli felületeket, mint a KF5. Mondjuk komolyabban nem is ástam bele magam, az is lehet, hogy a múltkori képernyő villódzás, KF5 bug volt, amit esetleg már javítottak azóta. Ha ezt leszámítjuk, sajna még akkor is ugyanazokban a gyermekbetegségekben szenved a KF5, mint az elődje a KDE 4, vagy Plasma desktop vagy mi. A KDEPIM szoftvercsomag (rss olvasó, levelezőkliens, naptár, névjegyzék, akonadi, balou, kwallet) nagyjából használhatatlan. Az online accounts nevű csodához nem lehet adni online fiókot, szóval csak úgy díszeleg a "vezérlőközpont" színes ikonjai közt. Legalábbis egy-két hónapja ezt tapasztaltam. A KF5 elődje, a KDE4/Plasma desktop az utóbbi időben már egész stabil volt(mármint, ha nem akarjuk használni a kmail/korganizer/akregator/kwallet kvartett egyikét sem). Értem, hogy újra kellett írni az egészet, de még nagyon messze van a stabiltól. Számomra felfoghatatlan, hogy egy ilyen nagy vállalati múlttal rendelkező disztró egy ennyire instabil félkész valamit választ grafikus felületnek.

Most úgy döntöttem, mivel eddig negatív tapasztalataim voltak a nagy asztali környezetekkel openSUSE alatt, most valami könnyedebbel telepítem. Így lett az a vége, hogy telepítéskor az Xfce-t jelöltem be.
Az Xfce mindig is elkerülte a figyelmemet, mert amikor még Gnome2-t használtam Ubuntun, akkor nem volt sokkal gyorsabb nála, amikor Crunchbanget használtam az Openboxot nem verte semmi használhatóságban, Amikor meg openSUSE volt a gépemen, azt mindig KDE-vel használtam. Crunchbang és Bunsenlabs alatt fel szoktam pakolni, de csak azért, ha esetleg vendég ül a gépem elé, meglegyen neki az a Windows XP feeling..
Szóval feltettem az Xfce-t (meg azért egy Openboxot is :-D) és jó minimalista stílusban beállítottam, ahogy nekem kényelmes. Így most jöttem rá, mennyire kézre tud állni. Mennyire nincs útban. Szinte bármelyik nagy asztali környezetet lehet szimulálni Xfce-ben, persze nekem a klasszikus két paneles megoldás jött be:

 Használat közben kiderült számomra az openSUSE semmivel nem rosszabb, mint a Debian. Vannak egyértelmű előnyei, meg tagadhatatlan hiányosságai/idegesítő megoldásai.

Amiket szeretek:
- sokkal frissebb csomagokat szállít, mint a Debian
- van annyira stabil, mint a Debian
- a software.opensuse.com-on egy kattintással is lehet telepíteni szoftvert, nem biztos, hogy guglizni kell, meg githubot túrni forrásért, ha akar az ember valamit
- van ez a Yast... van mikor szeretjük, van mikor nem, most ide írom a "szeretem dolgok" közé
- a zypper elég fejlett csomagkezelő, a Yast grafikus felületén is elég sok dolgot lehet állítgatni, informálódni a csomagokról. Talán picivel jobb, mint a Synaptic.
- ha valamit beállítok, akkor az úgy van, és mindig, és mindig, és megint, és örökké
- van rollback alapból többféleképp: egyrészt eleve grub-ban listázza a régi kerneleket, tehát ha valami elqródik, visszabootolhatok egy régebbi kernellel. Másrészt a BTRFS miatt is van snapshoot, bár ez bármelyik disztróban megvan. Zyppert még nagyon mélyen nem elemezgettem, de a Yast logja alapján szépen el lehet távolítani, ami esetleg elcseszett valamit (pl esetemben az amd fglrx driver).
- Yast ismét: a csomagkezelőben szépen lehet szűretni mintákra (pl: asztali környezet, játékok), vagy repókra, van több nézet, áttekinthető.
- lehetőség van vendor change-re, azaz váltani a terjesztők közt, ha egy csomagot adott terjesztő/forrás frissebb verzióban "szállít", át lehet rá "állni", persze a következményekkel (függőségek törése) számolni kell.
- Yast harmadszor: Mindent szájba rág, megkérdez 3szor, hogy biztos, hogy akarja-e ezt a forrást felvenni, de biztos, hogy akarja-e, meg, ha ezt most telepíti, ezt és ezt a csomagot megtöri, telepíti -e mégis, vagy előző változat.... Szóval ha az ember nem balfék, és tud olvasni, nem nagyon lehet összeborítani a rendszert.
- Komolyabb dolgokhoz kell a sudo, vagy root jog, szóval itt nem olyan egyszerű összekócolni a dolgokat..

Amit nem szeretek:
- Yast, most azért nem szeretem, mert TEKERI A PROCIT.. Mármint amíg frissít, vagy amíg előtúrja a csomagkezelőt. Lehet, hogy a packagekit a hibás ebben, nem is annyira a Yast, de én azt tapasztaltam, hogy pl egy hálózati beállításoknál is meglöki egy pillanatra a procit.
- Magyar közösség szinte nem létezik, tehát alig találni online magyar segítséget. Marad az angol, meg a német. Még az a szerencse, hogy I am sprechen inglés..
- A csomagválaszték nem olyan nagy, mint Ubuntun, sok triviálisnak tűnő alkalmazáshoz úgy kell összevadászni a függőségeket. Vagy, mivel a fejlesztők zöme eleve Ubuntura koncentrál, olyan függőségeket követel egy-egy alkalmazás, amiket mondjuk más néven kell keresni az openSUSE repókban, ha az ember gyereke forrásból próbál telepíteni. Esetemben pl egy Shutter telepítés után elszáll, mert nem találja a "perl Gnome2.pm" csomagot.. Ma már nem nézek utána, de gyanítom, hogy meglesz az valahol más néven.. :-D
- Yast sokadszor: Igen ide is, mert ez néha idegesítő... Mindent szájba rág, megkérdez 3szor, hogy biztos, hogy akarja-e ezt a forrást felvenni, de biztos, hogy akarja-e, meg, ha ezt most telepíti, ezt és ezt a csomagot megtöri, telepíti -e mégis, vagy előző változat....
- Ide is: Hogy lehet egy vállalati felmenőkkel rendelkező komolynak számító disztrónak a KF5 az alapértelmezett asztali környezete?!?!

Végkövetkeztetés:

Az openSUSE kiszámítható módon halad tovább, kiváló disztró azoknak akik szeretnek kézben tartani mindent grafikus felületen. Talán ideális lehet olyan vállalati környezetben, ahol már sikerült Linuxra váltani. Bizonyos megoldásai megkönnyítik a sysadminok életét. A Yastnak rengeteg vállalati környezetben kihasználható funkciója van (webyast, samba, vnc, proxi, firewall, Windows Domain beállítások satöbbi, satöbbi) A csomagkezelőben mi is hozhatunk létre telepítési mintákat, emellett létezik egy online megoldás is saját mini disztribúció összekattintgatására.

Szóval kezdőknek csak felügyelettel ajánlanám, de tapasztaltabb Linux felhasználóknak semmivel sem rosszabb openSUSE-ben a terminált túrni, mint bármely más disztróban. Fejlesztők, haladó felhasználók, kis és középvállalati környezetek.... Ezek lehetnek az openSUSE célközönsége. Már amennyiben nem a KF5-öt választották volna alapértelmezett asztali környezetnek. Ez egy olyan ballépés volt, amire még az angol is csak annyit mond: oh, what a bummer... Szerencsére telepítéskor lehet mást választani, valamint a már feltelepített rendszerre is könnyedén lehet kattintani másik grafikus felületet.

Mindenesetre egyelőre elvagyok vele.. :-D

2015. febr. 6.

Crunch-bumm-bang-over....

Hát ez a nap is eljött... :-(


Szomorú vagyok. Ma csalódottan olvastam, hogy a kedvenc Linux disztróm "atyja" befejezi a további terjesztést/fejlesztést. S bár mondhatná bárki, hogy a Crunchbang csak Debian+Openbox volt, én azért meg tudnám cáfolni. A Crunchbang akkor "robbant be" a Linux kedvelők, buherálók köztudatába, amikor épp a legnagyobb szükség volt rá. Amikor már mindenkinek elege volt az akkor még igencsak köhécselő Pulseaudio (azóta már elég jól használható) kellemetlenségeiből, vagy az Ubuntu kezdődő irányváltásából.. Szóval a Crunchbang egy Ubuntu klónként kezdte, de aztán az Ubuntu instabilitása miatt a terjesztő meggondolta magát, és a Crunchbang 8.10, valamint a 9.04 -es kiadást követően Debian alapokra helyezte a disztribúciót. A kiadások eztán követték a Debian stabil ág kiadási ciklusát. Közben egy remek közösség alakult ki a Crunchbang fórumon. A világ minden tájáról írtak a lelkes felhasználók. ötleteket, konfigurációs fájlokat, vagy azok tartalmát cserélgették egymás közt. Szinte mindenre született megoldás, olyannyira, hogy olykor jobb volt itt keresni valamit, mint egy Debian fórumon. A Crunchbang példáján felbuzdulva számos másik Linux disztró is megjelent (többek között az Archbang, valamint a LinuxBBQ). A közösség egy kicsit elkezdett hígulni. Persze ez várható volt. A Crunchbang lassan, de biztosan túlhaladta az egy emberes projekt keretet. Philipnek egy idő után már apaként is kellett létezni, nem csak lelkes NERD-ként. Ezért úgy döntött, valamit fel kell áldozni a sok projekt közül, az élhetőbb élet érdekében. Sajnos a Crunchbanget áldozta be, bár a helyében én is ezt tettem volna.

A legjobban talán azt sajnálom, hogy mostanában már én sem "jártam" fel a fórumra sem, hiszen a rendszer szépen működött, ahogy belőttem, évek óta.

Hát viszlát Crunchbang, Philipnek pedig több szerencsét és kitartást a többi projekthez!

2014. máj. 13.

Firefox 29 na meg a FONTos kérdések...(update2)

Nah, kipróbáltam én is a Firefox 29-es verziószámú kiadását. Hát mit ne mondjak... A kezelőfelület Chrome-osítása nekem bejött, mert amúgy is most ez a trend minden böngészőnél. Hiába no, a Google designer székeiben azért nem hülyék ülnek annyi pénzért. Viszont amin nagyon kiakadtam, az a takony fontrenderelés. Az a szörnyű, hogy nem is tudtam rajta változtatni alkalmazáson belül. Hogy ez most "kinek a hibája", az nem tudom. Majd azért megnézem GTK-s asztali környezet alatt is, mert nekem az a gyanúm, hogy megint egy ilyen Firefox és a KDE nem szeretik egymást klasszikus esete áll fenn.




Ha megnéztem Openbox alatt, majd rakok fel onnan is screenshotot... Meg azért rá is keresek a neten, hogy más is járt -e így a fontokkal, vagy lehet, hogy csak az én egyedi KDE ohne Plasma plus Be::Shell szörnyetegem cseszte szét a tűzrókát? Mindegy, majd a végére járok, mára elég a fontoskodásból, addig használom a Maxthont, vagy a kémek kémét a Google Chromeot.....

Nem bírtam addig elaludni, míg ki nem próbálom, és az eredmény elég elkeserítő:


Tehát a Google Chrome szépen rajzolgatja a betűket, a FF29 meg nem... NAGYON NEM... :-(

Update!!








Mégis az "én készülékemben" volt a hiba..
Rájöttem, hogy elállítgattam a rendszer fontbeállításait. Emellett a Google Chrome egyedi fontmegjelenítést alkalmaz ezexerint, mert rá semmi hatással nem volt az állítgatás. Mindegy, nekem tetszik az új Firefox! Most maradok is ennél egyelőre.


2014. márc. 12.

Enyhült a mérgem...

Ismét írni támadt ingerenciám..

Legutóbb, még azt írtam, hogy gondjaim vannak a KDE-vel. Nos megoldottam őket:

A képlet baromi egyszerű, nem használom a Kontacctot, viszont használom az AkonadiTrayt, ami szépen ott csücsül a "rendszertálcán", ahogyan az a nevében is van. Ennek segedelmével bármikor ki/be tudom kapcsolni az online fiókjaim szinkronban tartását. Hihetetlen, hogy egyetlen kattintással képes vagyok 2-300 mega ram sorsáról dönteni.. :-D



Emellett, lehet, hogy már írtam valahol valamikor, Be.Shellt használok a Plasma Desktop helyett. Kevés az erőforrásigénye, és legalább olyan jól átszabható, mint az Openbox. Annyival csicsásabb, hogy itt lehet a paneleknek saját hátteret beállítani, valamint az elrendezésük is tágabb határok közt állítható. No meg ott a Global Menu, ami az OS X óta amúgy is kedvencem maradt. Summa-summarum, ha kikapcsolom az Akonadit, és a Nepomuk semantic search bekapcsolva marad, akkor most kb 300 megát eszik ez a KDE-Plasma+Be.Shell "szörnyeteg", ami szerintem már elfogadható, főleg, ha azt nézzük, hogy a semantic search ebből legalább 100 megát eszik. Ebből következik, hogy a teljesen lecsupaszított KDE 200 mega alatt is el van.


Ezt csak azért írtam le, mert az összes asztali környezet közül kizárólag a KDE-t lehet ennyire tág határok közt skálázni.

Mára ennyi. Most "sláfen", mert egymerő takony vagyok még mindig, pedig régebben kb 3 nap alatt megúsztam egy enyhébb náthát.. Ez úgy tűnik nem enyhébb, sőt..