Elérkeztünk a GnomeShell bemutatásának utolsó részéhez. Az előzőekben magát a felületet, funkciókat mutattam be, most egy amolyan összesítő rész következik arról, hogy mik a személyes benyomásaim. Ezt már azért kell az elején leszögezni, hogy "személyes", mert más felhasználónak, más hardveren, másik disztribúción eltérő tapasztalatai lehetnek. Ennek ellenére, megpróbálok kizárólag magára a GnomeShell-re koncentrálni. Ugyan a Gnome-Shell nem csak egy felület, hanem a vele járó alkalmazáskörítés is, ezt most mégsem venném nagyon figyelembe, mert ez is disztribúciónként változhat.
Amikor elkezdtem a Linuxszal ismerkedni, még nem nagyon tudtam, hányféle felületet választhatok asztali környezetemnek. Ez nagyjából a 2000-es évek elején volt. Akkoriban még informatikai lapok mellékleteként terjedtek a leggyorsabban a Linux disztribúciók hazánkban(legalábbis számomra). Volt három, vagy négy ismertebb, illetve mondanám inkább úgy, hogy ismertetettebb disztribúció. A Suse, az UHU, a Red-Hat, valamint már akkoriban is valahonnan sikerült beújítanom egy Gentoo lemezt, persze azt még csak nézegettem, nem mertem telepíteni.
Akkoriban nálam az elsődleges asztali környezet a KDE 2.xx vonulata volt. Így amikor már internettel rendelkezve letöltöttem első Gnome alapú Live CD-met, az Ubuntu 5.04 -est, csodálkoztam a felületen. Aztán hamar sikerült megszoknom, és testre szabnom. A Gnome már akkor sem annyira a látványosságra és a funkciók tömkelegére koncentráló felület volt, de az ember a napi dolgait könnyedén és hatékonyan el tudta végezni rajta. Aztán először a KDE váltott hatalmasat(3.5.xx->4.0), minek hatására sok KDE felhasználó választotta a Gnome asztali környezetet, mellőzve az új verziót. Aztán a Gnome fejlesztők is gondoltak egy merészet. Ennek lett eredménye a jelenlegi Gnome-Shell.
A fent emlitett nem az első, és nem is az utolsó ilyen "korszakalkotó" változás a Linux világában, sőt már ezt megelőzően is voltak hasonló események. A korral haladnunk kell. Bejöttek új eszközök napi használatba, melyeket már nem csak egérrel kezelhetünk, hanem a saját "mutatóeszközeinkkel" is. A Gnome-Shell friss verzióinak az a nem titkolt célja, hogy ezt megtehessük egyetlen felületen. Így bármilyen eszközt használunk(PC, Tablet), ugyanazt a felhasználói élményt kaphatjuk. A GnomeShell nem a beállítási lehetőségek tömkelegével szerez jó pontokat, mert alapértelmezetten ezeknek elég szegényes a választéka. Ám nem is biztos, hogy egy átlagos felhasználónak ennél többre lenne szüksége. Pont ez az ami tetszett benne, hogy amit általában babrál az ember, az könnyedén elérhető a Rendszerbeállítások ablakban.
Persze, ahogy az előző részben megtettem, bármikor telepíthetjük a Gnome-Tweak-Toolt. Azt kell, hogy mondjam, hogy összességében kellemesen csalódtam. még annak ellenére is, hogy egy alpha állapotban lévő tesztkörnyezetben használom három hete a Gnome-Shellt. Amennyire idegenkedtem, amikor megjelent, most annyira megszoktam. A rendszerigényével nincsenek nagy bajok, talán csak én szoktam meg a kis rendszerigényű környezetet(Openbox), ezért talán túl nagyok az elvárásaim.. Maga a Gnome-Shell nálam két nap uptime után 205 MB memóriát eszik meg.. Ami az én laptopom esetében 10%. Ez nem lenne sok, de ez csak a Gnome-Shell. A többi szolgáltatás (pulseaudio, nautilus, nm-applet, zeitgeist, stb)együtt még felemészt hozzá ugyanennyit, így 400-450 MB a vége. Ez szerintem egy kicsit sok. Ennek ellenére elég gyorsan reagál a Shell. Akadozást, vagy fagyást nem tapasztaltam. Persze azért próbálkoztam a szándékos megfagyasztással, de nehezen jött össze, és akkor is csak annyi volt, hogy maga a Gnome-Shell megfagyott, de hamar sikerült újra működésre bírnom, a gép újraindítása nélkül. Az is nagyon tetszett benne, hogy egy idő után az egeret akár hanyagolhatja is az ember, mert csupán billentyűzet használattal is kezelhető nagyon könnyedén. Ha a Tweak-Tool meg a többi kis kiegészítő is fent van, akkor pedig még többet ki lehet belőle hozni.
Értékelés
Pro
-könnyed, áttekinthető, egyszerű felület
-pusztán billentyűzet használatával is könnyen kezelhető
-bővítményekkel nagyon testreszabható
-rengeteg bővítmény(a stabil verziókhoz)
-érintőképernyőn is használható(nem próbáltam, de ha bekapcsoljuk a nagy szöveg opciót, elég naggyá válnak a gombok, fülek ehhez)
Kontra
-szerintem egy picit még sok a memóriaigénye
-"gyári" állapotában egy kicsit fapados
Végszó
A Gnome-Shellt bátran merem ajánlani minden kezdő Linux felhasználónak, aki szeretne egy egyszerű, könnyen kezelhető felületet a napi munkához, szórakozáshoz. A Gnome-Shell jelenleg a nagy disztribúciók közül párban LiveCD formájában elérhető:
-Fedora
-OpenSuse
-Ubuntu (12.10 Gnome Edition jelenleg még alpha)
-Mageia
Illetve akármelyik disztribúció esetében megtehetjük, hogy a szoftverkezelőből feltelepítjük, de én azért favorizálom a direkt Gnome "ízű" LiveCD-ket, mert ha más asztali környezet mellé tesszük fel, az esetlegesen hibákat okozhat.
A jövő héten a Mate asztali környezetet veszem górcső alá, már a hosszabb, azaz egy témakör, egy nagy cikk változatban. Addig is gondoktól mentes GnomeShell ízlelgetést minden kezdő Linuxosnak, meg a kíváncsi rutinosabbaknak is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése